Az óceáni szólóvitorlázás profi ligájának is tekinthető IMOCA osztály talán a legnépszerűbb nyílt hajóosztály. Kifejezetten a kis legénységű hajózásra optimalizált és leginkább a nagy átkelések során domináló fél/háromnegyed-szélben való siklásra tervezett hajók osztálya ez, és egyben a technológiai fejlesztés kísérleti laboratóriuma. Számos teljesítménynövelő fejlesztés itt valósulhat meg, mert - professzionális versenyosztály lévén - a csapatok költségvetése lehetővé teszi a kutatás-fejlesztés és az egyedi gyártás finanszírozását.
Gyakran sikerül itt tökélyre fejleszteni a más osztályokban megjelenő innovációkat is, ilyen például a billenő tőkesúly, melyet elsőként Michel Desjoyaux használt 1991-ben, a Mini Transatra készült 6,5 méteres hajóján. Most a svertek forradalma készülődik. Ezekre azért van szükség, mert kibillentett állapotban a kíl-lemez nem jelent elég nagy laterálfelületet és svert(ek) nélkül oldalra csúszna a hajó. Az első időben egy, az árboc elé helyezett, szimmetrikus és függőleges svertet használtak, majd megjelentek a hajó dőlésszögének megfelelően döntött svertek is. A következő fejlődés az uszonyok profilját érintette, és megjelentek az aszimmetrikus (szárnyprofilú) de egyenes svertek.
A következő Vendée Globe-ra készülő új generációs hajókon a svertek helyzete is és alakja is változott: a katamaránokon látott, enyhén hajlított L alakúak lettek és közelebb kerültek a vízszinteshez, mint a függőlegeshez. Megjelenésük a VPLP - Verdier tervezőirodák együtmműködéséből fakad. A VPLP stúdió jellemzően az óceáni verseny-többtestűek tervezésében - és gyorsításában - jeleskedett az elmúlt évtizedben, a Guillaume Verdier tervezte egytestű hajók pedig vonalvezetésükkel és szerkezeti megoldásaikkal tűntek ki a mezőnyből. A két tervezőgárda együttműködéséből hat új IMOCA projekt születik, mindegyikükön dinamikus fejlhajtóerőt generáló sverttel.
Jellegzetes alakjuk miatt Guillaume Verdier keresztelte el a sverteket "Dalí bajszaira".
A svertek által generált felhajtóerőre azért van szükség, mert a fejlettebb hajókon a tőkesúlylemez nem csak oldalra billenthető, hanem döntött is. A kíl belépőélén lévő forgáspont magasabban van, mint a kilépőélén lévő, a két forgáspont között húzott egyenes és a vízszintes közötti szög 4-9 fok között változhat, így végállásba billentett állapotban a kíllemez emelő hatást fejt ki. Teljesítménycsökkentő mellékhatásként enyhén kisebb lesz a visszaállító-nyomaték, ezért az aszimmetrikus svertek feladata ezt pótolni. Minnél gyorsabban halad a hajó, úgy emelkedik ki a vízből és válik egyre könnyedebbé - és gyorsabbá.
A VPLP - Verdier tervezők alábbi rajza érthetően illusztrálja a hajóra ható erőket.
