Utunkat a több száz éves múlttal rendelkező Balatonfüredi Yacht Club előtt kezdtük, ahol a gyógyulni vágyás és a mulatozás között érdekes párhuzam fedezhető fel: míg kezdetben a fürdőket - így különösen a gyógyvizéről híres Balatonfüredet - a gyógyulni és a betegségekből felépülni vágyók keresték fel, a 19. század derekán egyre jelentősebb számban jelentek meg az inkább szórakozást és kikapcsolódást kereső vendégek.

 Akárcsak napjainkban, akkoriban is táncos-zenés esték, hajókirándulások, kulturális programok, evés-ivás próbálta változatossá tenni a nyaralást Füreden. Ezeknek a alkalmaknak azonban szigorú, törvényes keretet szabott a fürdő tulajdonosa: a bencés rend. A vendégek egy részének igényeit ez a fajta kikapcsolódás nem elégítette ki, és ezzel el is jutottunk a félvilági és olykor illegális tevékenységek megjelenéséhez a fürdővárosban. „Hivatásos” szerencsevadászok, hamiskártyások, kerítők és naplopók népes tábora jelent meg Balatonfüreden. Mindezt már a Vaszary Villa gyönyörű épületének kertjében tudtuk meg a sétavezetőnktől, ahol maga a bencés rend egykori főapátja, Vaszary Kolos töltötte a nyarakat.

 Az illegalitás félhomályában még a füredi épületek is egészen más fényt kapnak: az egykori Postaház például az örömlányok legnépszerűbb szállás helye volt, hiszen a Pest-Budáról érkező lányok itt jó áron kaphattak szállást. Számos, az egyházi fenntartású fürdő kínálta lehetőségeket megunó vendég kereste fel őket. De nem csak a prostitúció, hanem a szerencsejáték is hamar felütötte a fejét a városban. Az ártalmatlan, törvényes játékok mellett megjelent a legalitás határát átlépő kártyázás műfaja is, ahol már komoly összegeket, sőt vagyonokat lehetett veszíteni. A hivatásos hamiskártyásokkal való találkozások pedig sokszor az ebben a korban már büntetendőnek számító párbajokba fulladtak.

 A séta utolsó állomásaként a Lipták-házhoz érkeztünk, ahol a füredieknek csak Gabus bácsiként emlegetett Lipták Gábor, népszerű ifjúsági író otthonában tudhattunk meg többet az 1945 utána időszakról. A fürdő ebben ez időszakban állami kézre került, a nyaralók köre is megváltozott, újra kellett élednie az országnak a háború után. Az új világban sok esetben más számított törvénytelennek.

 A séta során pontos és alapos képét kaptuk az egykor kétarcú Fürednek: a szolid, gyógyító fürdő hangulata állt szemben a törvénytelen, sötét félvilággal. A hétköznapi apró vétkektől az alvilági tevékenységek fő sodorvonalába tartozó prostitúción és hamiskártyázáson át jutottunk el a romantika övezte párbajok nagyon is nyers világáig, majd a 20. századra áttérve odáig, amikor a totalitárius állam részben nem megtorolta, hanem maga követte el a bűnöket a polgárai rovására.

 Ha felkeltette érdeklődésedet a séta, IDE kattintva jelentkezhetsz a következő időpontra.