Közismert tény, hogy a szabadidős hajózás intenzitása hűen tükrözi a társadalom nyitottságát, lehetőségeit, életvitelének színvonalát. A rendszerváltást követő évek hatalmas fellendülését az évtizedekig elfojtott vágyak kielégítése fűtötte, és ez megmutatkozott a hajózás növekvő népszerűségében is. A nyugati autó, az utazás társadalmi presztízse elmaradt a hajótulajdonlás, a kikötői zárt közösségek misztikuma mögött – elérését ráadásul olcsó hitelekkel is támogatta a fellendülő gazdaság bankrendszere.

A Budapest Boat Show fejlődése 2010-ig töretlen volt. A 20.000 m2-es A pavilont is megtöltő önálló hajókiállítás a lufi kipukkanása után a végelgyengülés jeleit mutatta. Nem véletlenül: a piac összeomlott, a hitelek eltűntek, a társadalom is elfordult a léha élvezetektől, a válság és a politikai átrendeződés nem bátorította a költekezést. Kezdetben a jobb napokra tervezett új G pavilon felét tudták csak kiállítókkal feltölteni, a látogatószámot is akciókkal, a társkiállításokról átlátogató kíváncsiskodókkal produkálták - a kiállítók rémálma volt a puskás és pecabotos látogató...

Szerencsére ezen túl vagyunk: az elmúlt években folyamatosan nőtt a kiállítók és a látogatók száma. A G pavilon már szűknek is bizonyult, így kibővült a tér a szomszédos csarnokkal, ráadásul a számszerű növekedés mellett javult a vitorlázás, a környezettudatos hajózás részaránya, de a motoros piac fellendülését is indikátorként jelzik az egyre nagyobb számban megjelenő hajók. Az öt éve útjára indult újdonság pályázaton debütáló termékek, szolgáltatások is reflektorfénybe kerülnek: a 2017-es pályázat egyik győztese - a Flaar M37 - idén például már a legnevesebb európai díj döntőjéig jutott.

Azért ne kerüljük meg a bevezetőben megfogalmazott kérdést: kinek és miért érdekes a kiállítás?

Hajóvásárlás? A potenciális hajóvásárló ugyan nem feltétlenül itt és most fog vásárolni, de támpontot találhat jövőbeli döntéséhez, vagy épp szerencsésen kifoghat egy készleten lévő járművet – de lássuk be, a hazai hajós piacon - bár évek óta fellendülőben van -, messze már a 2010 előtti állapot, amikor készleten álltak még a vitorlások is. No meg a kínálat és a vevői igények is változtak: annyi féle opció, szín és variáció létezik manapság már a hajókhoz, hogy nehéz is lenne készleten tartani pont azt, ami az igen határozott elképzelésű ügyfeleknek éppen kellene.

Felszerelés? Talán lesz olyan is, aki ezért látogat ki, vagy útközben „ragad rá valami”, hisz az utóbbi években egyre több márkázott szatyorral járkálót is látni, ez pedig azt jelenti vagy valami eszköz vagy egy jó áron kifogott ruhadarab lapul benne.

Charterfoglalás? Ma ez alapvetően az online piacon realizálódik, de jó alkalom a személyes kontaktus kialakítására.

Ha relatív nehezen tudjuk összeszedni, miért várjuk mégis évről évre a kiállítást, felmerül az a kérdés is, hogy vajon mi is csábít ki ennyi embert minden éve februárjában a vásárközpontba?

Az élmény

Amit szerencsére a szervezők is felismertek. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kiállításhoz köthető színpadi programokra, hogy a látogatók személyesen is találkozhassanak a hajózás ismert arcaival, sportolókkal, tengeri hajósokkal.

Ugyanezt a célt szolgálja a már évek óta változatos attrakciókkal megtelő programsziget is, ahol egy adott tematika köré csoportosítva interaktív eszközök és bemutatók segítségével testközeli hajós élményekkel gazdagodhatnak a látogatók - az elmúlt 2 évben például már medence is van, ahol OP-ba pattanhatunk, SUP-ra állhatunk és mentőmellényeket tesztelhetünk, ha kedvünk tartja.

Az esemény, a találkozás

A kiállítás mindig jó ürügy a személyes találkozásokra. A kiállító cégek is fontos lehetőségnek tekintik, hogy találkozási pont legyen a standjuk: meghívják meglévő ügyfeleiket, esetleg azok még nem hajós barátait, bevonzzák az eddig csak a „partvonalról” nézelődőket, hogy ők is testközelből érezhessék meg a hajózás szelét.

Mert a hajók és a víz, minden érdeklődőnek jót tesz. A hosszú, néha unalmas tél, a hajózás és a hajós közösség hiánya kellően motivál. Valljuk be: egy vagy két pavilon 2-3 óra alatt végig járható, mégis ott töltjük az egész napot, sőt esetleg másnap, harmadnap is kimegyünk, mert “mindenki” ott van. A standok ismerősök, barátok találkozóhelyévé válnak: elidőznek egy darabig az egyik kiállítónál, majd egy következőnél más összetételben folytatják a bandázást, sztoriznak, amíg a záróra ki nem hajtja őket a hűvös téli éjszakába. 

Fotók: Budapest Boat Show