Hogy miért gondolom ezt? Egyrészt, mert ez egy amatőr verseny, de ne ezzel a jelzővel illessük, hisz profi verseny idehaza aligha van. Az amatőr szónak meg sajnos van egy pejoratív dilettáns jelentése is, mindazonáltal pedig tudom, hogy nálunk csak amatőr vitorlásversenyzés van, nincs profi vitorlás sport itthon. Ami persze általában nem a versenyzők hozzáértéséről ad tanúbizonyságot, hanem csak arra vonatkozik, hogy nem ebből a sportból élnek, mert idehaza ez nem lehetséges. Azonban az amatőr versenyek közül is kivenném ezt. Nevezzük csak hobbi versenynek! Sokkal jobban illene rá, jobban megközelítené a valóságot és jól is van ez így. Hogy mi jó ebben a BAHART Regatta versenysorozatban? Egész egyszerűen az, hogy nem csak a gyakorta versenyzőket szólítja meg, hanem a hobbivitorlázókat is (hisz leigazolt vitorlásversenyzőnek sem kell lenni hozzá). Megmozgat, kirángat a kikötőből olyanokat is, akik a szezon nagyrészét csak anyakikötőjükben töltik, esetleg napi vitorlázgatnak, vagy véletlen akár még kisebb túrákra is vetemednek. Elindulhatnak olyanok is, akik saját hajóval nem rendelkeznek, csak bérelni tudnak, ahogy akár erre a versenyre is, vagy csak nincs kialakult csapatuk, vagy nem tagjai egyetlen versenyszerűen vitorlázó csapatnak sem. Szóval akár a teljes vitorlázó társadalmat megszólítja. A rendezvényen belüli egyéb jópofa apró kihívások, megmérettetések, mint a SelfieRegatta, csak tovább színesítették ezt a rendezvényt. A versenybe épített jótékonysági szerepvállalás előtt pedig megemelem kalapom, és leborulok! Kiváltképp, mert beteg gyermekek életébe csempészett olyan vitorlás élményt, amit lehet, sosem kapnának meg, és ezzel kizökkentette őket a számukra oly’ fájdalmas, gyötrelmes, és kihívásokkal teli mindennapokból. Így vettek részt az Eurakvilo és Bátor Tábor alapítványok által küldött gyerkőcök ezen a vitorlásversenyen.

Csakúgy, mint az előző futamon, most is Vályi Peti barátom szemesi kikötőben tanyázó Mosquito nevű Banner 28 típusú hajójával vágtunk neki a megmérettetésnek. Gyorsan összeállt az ideálisnak ígérkező csapat; Komáromy Bogival, Petivel, Levente barátommal. Azonban az élet közbeszólt! Pénteken mikor a hajót Szemesről Boglárra szerettük volna vinni kiderült, hogy Peti barátomnak a REEF cuccaival a kenesei Balaton Boat Show kiállításra kell mennie, mert a hostess lányok cserbenhagyták. Ezzel rögtön három főre erodálódott csapatunk. Gondoltuk ezzel még megbirkózunk és még az este folyamán át is vittük a hajót. Olyan kellemes szél (Bft. 2-es, 3-as félszélből) lett, hogy Szemesről nagyjából másfél óra alatt, fél 10-re Boglárra értünk. Ott ért a következő meglepetés. Nem volt hely! Hamar úrrá lettünk ezen a problémán és az úszó stéges kijáró részen oldallal álló hajóra kötöttünk másodiknak. Egy Füredről bérelt charteres hajóra. Az éjszaka folyamán aztán csak fütyülősre erősödött a szél. Ezzel meg is jött a harmadik meglepetés! Ami azzal tetőzött, hogy az éj leple alatt még további hajók érkeztek, és akadt is gond a kikötésekkel jócskán. Egy másik Füredi charteres hajó sajnos dodzsemként, vagy flippergolyóként verődött a hajók és az oszlopok között, az egyik hajónak le is törve külmotorját, ami azonnal el is merült. Sajnos nemcsak velük, hanem más hajóval is akadt némi gond, szóval egy kicsit segíteni kellett nekik, menteni őket, miközben vízbe is estünk Leventével mindketten.

Szombat reggelre sokat nem enyhült, így rögtön parti halasztással kezdtünk. Azonban délre csak sikerült elrajtoltatni a mezőnyt. Kivéve minket, mert az előző napi megpróbáltatások és a Bft. 4-es, 5-ős szélben, a korábbról megmaradt döghullámok, valamint az előző éjszakai és reggeli megpróbáltatások után Levente barátom rosszul lett. Annyira, hogy végül át kellett tegyük az egyik rendezői motorosra, hogy a partra vigyék minél hamarabb és orvosi ellátásban részesítsék. Na így maradtunk végül Bogival ketten a futamra úgy, hogy már vagy 10 perce mindenki elrajtolt. Úgy döntöttünk, ha már itt vagyunk, akkor legalább teljesítsük a távot becsületből, még ha a verseny számunkra már el is ment. A mezőny után eredtünk. Közben a Bft. 4-re tompuló szélben teljes vitorlázattal (gross, genoa) deckvízzel kreuzoltunk az első bója felé Révfülöpre.

Fura volt látni, hogy milyen gyorsan hozzuk fel magunkat. Persze nyilván a mezőnynek a legvégén azért a lassabb hajók mentek. Azonban a révfülöpi bójavételnél már hasonló sebességű hajókkal versenyeztünk, sőt volt, akit meg is előztünk. Jó érzés volt, hogy csak ketten, egy ekkora hajóval ügyesen bánunk. A bójavétel után azonban egyértelművé vált, hogy a hátszeles visszaút már nem lesz olyan jó nekünk. Egy 30 láb körüli hajóval, ami nincs egy, vagy kétszemélyes kezelésre kialakítva, ráadásul backstag-es is, azzal már nem fogunk tudni kettesben spinakkerezni, pláne nem halzolni a 4-es szélben. Maradtunk hát a kreuz szakaszon használt gross, genoa párosításnál, amivel persze már nem tudtunk lefaragni a hátrányunkból sőt, talán még egy-két hajót el is kellett engednünk. Végül valamivel több mint egy óra alatt teljesítettük a távot úgy, hogy hasonló menettulajdonságú hajók (FPC30, Regina) környékén futottunk be. Igaz zömében ők sem használtak spinakkert. Illetve valójában velük futottunk volna be a célba, de inkább visszaléptünk. Mivel nem szerettük volna ilyen rossz helyen látni magunkat az eredménylistán, pláne azért, mert az a megtiszteltetés ért minket, hogy a TopCrew (verseny) Vitorlás Akadémia különdíját és mi adhattuk át. Valamint már semmilyen szabálynak nem feleltünk meg, hisz a négy nevezett főből csak ketten voltunk a hajón, így a minimálisan előírt háromfős létszámot sem teljesítettük. Ezért a bója másik oldalán mentünk el. Azonban gyorsan rájöttem, hogy így viszont DNF (did not finish, nem fejeztük be) pontozást kaptunk volna, ami még rosszabbul nézett volna ki, hiszen valójában ketten mégis megcsináltuk. Tettünk egy kis karikát ezért és befutottunk rendesen a célba, majd jeleztem a rendezőknek, hogy visszalépünk (RET, retired). Ami azt jelentette, hogy teljesítettük ugyan a versenyt, csak utólag mégis visszaléptünk, azaz kértük, hogy eredményünket ne vegyék figyelembe. Persze nem azért, mert feltétlen gyűjteni szeretném ezeket a különféle rövidítéseket, de ilyenem még úgysem volt soha, továbbá mégis így a korrekt, mert nagyon rossz, már majdnem kellemetlen lett volna az eredményünk, mindez úgy, hogy a létszámhiány miatt még szabálytalanok is lettünk volna. Vasárnapi futamot ez alkalommal sem rendeztek, mert a versenykiírást már napokkal hamarabb módosították, és előrehozták szombatra a pálya és a jótékonysági versenyeket. Ezeken a versenyeken, már nem tudtunk részt venni a megfogyatkozott csapatunkkal.

A BAHART az esti díjkiosztón is kitett magáért. Cateringes étel-italosztással kezdődött az egész, majd olyan érem-, és különféle díj-, valamint nyereményesőt, ami ezen az ünnepségen volt este a rendezvénysátorban én még nem láttam. Mindenki nyertesnek érezhette magát, még az is, aki véletlen nem vitt haza semmit, mégis jóleső érzés tölthetett el mindenkit, hogy részese lehetett ennek! Bogi pedig átadhatta a TopCrew különdíjat, amivel a szerencsések vitorlásversenyzői továbbképzést nyerhettek. Végezetül egy remek DJ - kit korábba mi a túratáborunk alkalmával Badacsonyban már megismertünk - játszott hajnalig. Először retró zenét, később fokozatosan átváltott modern zenére.

Kár, hogy a népes (mert majdnem 60 hajó indult a versenyen) társaság az egész napos vitorlásversenyzés után már nem bírta a lépést tartani a bulizással. Mi is inkább a pihenést választottuk. Majd másnap, vasárnap Bogival ketten, Bft. 1-es, 2-es hátszélben visszavittük a hajót Szemesre. Fantasztikusan jó menet volt! Ebben a gyenge hátszélben, még a kettesben spinakkerezést is bevállaltuk, aminek segítségével másfél-két óra alatt vissza is értünk anyakikötőnkbe Szemesre. Ezzel gyakorlatilag befejeztük versenyhétvégénket, amit nehézségeink ellenére is élveztünk. Gratulálok a nyerteseknek, de igazából minden résztvevőnek, kiváltképp a résztvevő beteg, vagy éppen csak meggyógyult gyermekeknek! Élménybeszámolómat azért is írtam meg, hogy tudd kedves olvasó, sporttárs, hogy miről maradtál le. Ha meg ott voltál, akkor remélem hasonlóképpen élted meg! Mindenképpen találkozzunk jövőre a BAHART Regatta versenysorozaton, vagy legalább valamelyik állomásán!