1. nap
Hiányzott az a pár nap edzés a magyar csapatnak, de így is jól sikerült az első futam. Az előrejelzés 20 csomós átlagot ígért a rajtra, de ennek nyoma sem volt, amikor kivitorláztunk a pályára. Sőt, a rajt előtt 20 perccel annyira leállt, hogy gyenge szeles génuára váltottunk (Martin Viktor segítségével, aki motorossal kíséri a magyar csapatot Süli Andrisnak köszönhetően).
5 percesben már ismét 12 csomó fújt, mint amikor kivitorláztunk a kikötőből, a rajtnál pedig még frissebb volt, akár kettes ringlivel is lehetett volna menni. A rendes szél kb 5 perccel később jött meg, amikor mi már balcsapáson haladtunk a falból kifordulva és nagyon jó csíkokat kaptunk.
Ahhoz képest, hogy egyes ringliben mentünk gyenge szelessel, jó sebességet hoztunk ki a hajóból a 20 csomóban. Csúsztunk ki a mezőnynek, ezért a layline-ig akartunk húzni, de nem láttuk pontosan melyik a bója, mert több motoros is a környéken karázolt, így túlhúztuk kicsit, ráadásul még emelt is az áramlás, a bója meg csúszott. Ezzel buktunk 50-60 métert, így csak 6-nak vettük az első bóját.
Hátszéllel kezdődik a 2 körös pálya, nem tudjuk miért, de a néha 25 csomós szélben és a meredek rövid hullámokon ez lehet, hogy még veszélyesebb volt, mint raumolni.
A hullámok még nem tudtak idomulni a szélerőhöz; a hirtelen erősödésben magasak és hegyesek voltak, de nem volt köztük elég hely, ezért sokszor belefúrt a hajó orra. A halzolás elég rizikós volt ilyen körülmények között, de megoldottuk. A lee kaput már másodiknak vettük és addigra már átringliztünk hármasba. Ehhez persze át kellett állítani a hajót (ez is lassabban megy edzés nélkül), de a többieknek is.
Jó tempónk volt és megközelítettük a vezető ausztrálokat, de ezúttal sem sikerült eltalálni a Layline-t, mert kicsit lepörgött a kreuz végén, így plusz kettőt kellett fordulni. Az első raumban nem húzott senki spinyót, mi sem kockáztattunk edzés nélkül, pláne, hogy folyamatosan közelítettünk a vezető hajóhoz.
A halzolásnál már csak pár hajóhosszra voltak, ezért ők egyből felhúzták a golyót. Először úgy nézett ki, nem bírják és szépen föléjük csúsztunk, de aztán kicsit csökkent a szél, így nekünk is fel kellett rántani, de ez már túl késő volt, és pont besurrantak előttünk.
Sajnos most nem volt több kör, de reméltük, hogy a második futamban majd az erős szelessel odacsapunk. Erre már nem került sor, mert a néha 28 csomós szélben a rendezőség partra küldött. Persze csak az után, hogy visszacseréltük a génuát, ami nem kis procedúra ilyen körülmények között.
Kifelé még kicsit gyakoroltuk a félszelezést a 2 méteres hullámokon, mert úgy gondoltuk, később még visszahoznak, ha csillapodik a szél, de úgy látszik a rendezők is elfáradtak, mert egy óra múlva másnapra halasztottak. Ebben az is közre játszott, hogy csomó felszerelés nem bírta a terhelést a mezőnyben: svertek, árbocok törtek, vitorlák szakadtak, csak 23 hajó futott be.
Nem voltunk maradéktalanul elégedettek, de az ellenfeleink mögöttünk végeztek és az ausztrál nem jelent akkora veszélyt hosszú távon. A magyar csapat nagyon jól teljesített, 3 hajó az első 10-ben (Süliék 7, Zigiék 9), a doktorok pedig 16. helyen futottak be. Mi lett volna, ha időben megkapjuk a hajókat?
2.nap
Ma kicsit gyengébb szelet ígértek, főleg az első futamra, ezért ismét megpróbálkoztunk a gyenge szeles génuával. A visszalőtt rajt után már 2-esbe kellett ringlizni, mert megint hamarabb fújt be, mint gondoltuk, de csak 14-16 csomóig erősödött, így nem volt akkora probléma.
Jókat húztunk egy nem tökéletes rajt után és másodiknak vettük a kreuz bóját, de már a spi felhúzással leelőztük az új-zélandi bajnokot. Jókat lehetett szörfözni hátszélben, ami nekünk jobban is ment, mint az üldözőinknek, így elléptünk 50-60 méterrel. Mögöttünk felzárkóztak a hollandok, de tudtuk kontrollálni őket és viszonylag nagy előnnyel győztünk.
A második futamra még ráfrissült, de addigra kicseréltük az orrvitorlát és a legjobb tempóval rendelkeztünk a mezőnyben. Evvel együtt a szélfordulókra is figyelni kellett mert 15 fokot legyezett, de ebben a futamban nem volt ellenfelünk, fél raummal nyertünk.
A harmadik futam elég trükkösre sikerült, már a kreuz végén elkezdett lyukasodni a szél. A német 88-as taktikázott a legjobban és 40 m előnnyel vette a bóját előttünk. A hátszélben keresgélni kellett a csíkokat, mert valahol 10 csomó, másutt 15 fújt.
A kapuvételkor 8 csomó alá esett a szél, és elfordult jobbra 20 fokot. Mi pont a rossz bójánál voltunk, de a mögöttünk lévők nagy része is, viszont aki hátrébb volt az már tudott váltani, amivel pl. a hollandok feljöttek harmadiknak. Már a trapézra sem lehetett kiállni, de a hullámok maradtak. Még szerencse, hogy az utolsó pillanatban átringliztünk egyesbe, de így is kínszenvedés volt átjutni a hullámokon.
Az első három egység egymást figyelte és nem akart kockáztatni, középen vergődtünk a következő szélcsík felé, közben 20 fokokat lengett a szél. Néhányan kikoppintottak jobbra, ami a szakasz végére nagyon bejött. Az AUS 7 minket is majdnem megvert, de pont előtte vettük a bóját.
A raumra visszajött a szél és újra lehetett nagyokat siklatni. A befutó raum a szélforduló miatt kissé élesre sikerült – épphogy be lehetett erőlködni spinyóval, a vezető hajó le is húzta a befutó előtt.
A második helyünkkel összetettben megnyugtató előnnyel várjuk a holnapi két futamot, ahol ismét friss szél várható. Zigiék nagyon jól mennek, 6. helyen állnak, Süliéknek a bőszelekben kell fejlődniük és akkor ott lehetnek az elejében, mert nagyon gyorsak kreuzban. Tenke Péterék reméljük, több árbocot már nem törnek – főleg, hogy már a mi tartalékunkkal mennek, mert nekik a 2. is megreccsent – és akkor ők is előrébb tudnak kerülni.
A hegyes, magas hullámok nagyon megviselik a hajókat és ezért van sok törés. Néha 2 méter magasról zuhan vissza a hajó – csoda, hogy nem hullik darabokra. Azért van, akinek darabokra hullik…
Eredmények a FB oldalon:
3. nap
Ma már nem foglalkoztunk az előre jelzéssel, csak „heavy génuát” vittünk és bíztunk az eddigi tapasztalatokban. Nem tévedtünk, pedig 12.15-kor még déli fújt, de a kikötőből kiérve már átváltott északira és a rajtnál 15-16 csomóig erősödött.
Luvos rajt volt és egy kicsit emelt is az áramlás. Mi a rajthajó közelében helyezkedtünk, de két német volt fölöttünk, akik láthatólag nem sokat törődtek a vonal helyzetével. Az egyiket le is olvasták, de szerintünk a másik is kint volt, ráadásul nem tudott időben felélesedni, mert a legfelső hajó szabálytalan volt. Emiatt Domi sem tudott rendesen kiállni a trapézra rögtön, így az alattunk lévők kicsit jobban megindultak.
Azért egy idő után kibontakoztunk és szabadon vitorláztunk a pálya középső részén a jó csíkokat fürkészve. Sebességünk jó volt, de a német ellenfelünknek és a hollandoknak is. 30 m előnnyel vette a bóját a német előttünk és 10-zel a holland világbajnokok mögöttünk.
A hátszélben fontos az árboc előre döntése, mert csak úgy lesz erő a rendszerben. Szerintem csak mi csináljuk ilyen erősebb szélben (meg most már a többi magyar), mert elég macerás a lee bója után visszaállítani, de megéri. Pont egy hajszálnyival voltunk gyorsabbak a németeknél és többször kaptunk el olyan hullámot, amivel mélységet lehetett szerezni. Sikerült becsúszni alájuk, így nem tudtak anélkül halzolni, hogy ne kontrollálnánk őket. A halz után is jobban csíptük el a hullámokat, amik ma egy kicsit szerényebbek voltak, ezért megnyugtató előnnyel vettük a kaput.
A kreuzban csak passzívan védekeztünk, nem voltunk az arcukban, csak a szakasz utolsó harmadán. A raumokat nagyon élveztük, talán akkor fújt a legjobban, nem tudtak közelebb jutni hozzánk, sőt. A többi magyar nem muzsikált annyira jól, nem fértek be az első 10-be, de legalább nem tört el semmi.
A második futamra sem erősödött jobban a szél, sőt egyre többször voltak benne gyengülések. Ezekben nem találtuk az optimális sebességet. Mondjuk a rajtnál megint kifogtunk egy korai rajtos németet, aki pont fölöttünk volt kint egy hajó hosszal, és igencsak meg kellett futtatni, hogy ne rohanjon le. Ezzel elvesztettük a magasságunkat és innen nehéz volt optimálisan vinni a hajót.
Ezzel együtt jól tartottuk magunkat és az ellenfeleinkkel együtt balra tendáltunk. Az első beigazításnál a szél egészen elfordult jobbra, ezért nem akartunk negatívot húzni és visszafordultunk. Jobbról sokan megelőztek, főleg a korai rajtos német, aki teljesen kikoppintott. Sajnos a 88-as is előttünk volt, mert jobb csíkokat talált, de nem volt reménytelenül messze. Közénk még 3-4 hajó befért, köztük volt a Tenke-Polgár kettős is, de reméltük, hogy őket el tudjuk csípni hátszélben.
Jó hajóvezetéssel és a szelesebb bal oldalra tendálva feljöttünk negyediknek a kapuig. A következő kreuzban jó tempóval jókat húztunk, de az utolsó 200 méteren bekaptunk egy lepörgést, ami nem hiányzott. Így is pont be tudtunk fordulni a második német alá, aki kicsit túlkrajcolta magát a szélforduló miatt. Az első raumban csak kicsit közeledtünk a vezető hajóhoz, de a halz után 80 métert jöttünk fel és épphogy csak megvertek.
Ezzel stabilizáltuk a vezető helyünket, még nem csináltunk kiesőt, és a pihenő nap után csak a németekkel kell majd foglalkoznunk. A doktorék nagyot alakítva legjobb helyüket gyűjtötték be (7.) közvetlenül Zigiék előtt, akik összetettben 7-ek Süliék előtt. Jelenleg a magyar csapat a legeredményesebb 3 egységgel az első 10-ben!!!
Fotó: Domokos András Péter, Csanda Zsófi
