Az olimpiára készülő Berecz Zsombor a hunsail.hu-nak mesélt az elmúlt másfél hónap történéseiről.  

„A decemberi világbajnokság után nagyon jól jött a pihenő, a háromhetes kikapcsolódás a kiscsaládommal, barátokkal. Feltöltődtem.

Szerencsére ugyanolyan szarul kezdődött az év, mint tavaly, ami jó jel, mert remélhetőleg ez is egy jó év lesz, mint 2019. Az apró bonyodalmak úgy kezdődtek, hogy az utánfutó megadta magát, nem tudtam elindulni terv szerint Mallorcára, aztán Barcelonában ragadtunk pár napra, mert pont akkor kellett volna átkelni a komppal, amikor az a brutális vihar tombolt Spanyolországban, ötven csomós széllel. A negatív sorozathoz tartozik még, hogy átvágtak a mallorcai szállásfoglalásnál. Szerencsére a 4200 eurónak csak a felét fizettük ki előre, de az most úgy tűnik, hogy bukó. Életem első rendőrségi feljelentését meg kellett tennem januárban. Ez már három hete volt, de semmi infót nem kaptam azóta sem, valószínűleg besétálok újra a rendőrségre. Mindenki legyen óvatos, amikor szállást foglal Mallorcára.

Szeretek mindent pontosan megtervezni és megszervezni, de ez az egyhetes csúszás lényegében nem befolyásolta a programomat. A spanyol edzőpartnereink ugyan másfél héttel hamarabb elkezdték az edzéseket Palmán. Vitorlázott napok számában van némi vesztesség, de fizikálisan elvégeztem a tervezett munkát és nagyjából ott tartok, ahol mostanra lenni szerettem volna.  

Bővült a szakmai csapatom. Az edzőm, Keló mellett, a lengyel segítőmmel, amolyan szakmai tanácsadómmal január utolsó hetében indult a munka. Februárban megvolt az első közös versenyünk és egy hullámhosszon vagyunk, egész jól működik. Mateusz Kusznierewiczet a versenyrutinja miatt választottam alapvetően. Tudja, hogyan kell nyerni. Sokszor megerősít a hitemben, de arra is van példa, hogy egészen mást gondol, mint én, aztán ezt megvitatjuk. Az mindig egy necces kérdés, hogy mennyire fogadom el, amit mond, ha az nem egyezik azzal, amit én gondolok. Alapvetően a saját fejem után megyek általában. Elég megalapozott érvek kellenek ahhoz, hogy eltérítsenek az utamról, de az első közös versenyünkön is akadt példa rá. Hallgattam rá, mert az ő helyi tapasztalata mást mondott, amit én gondoltam és jobban tettem, hogy így történt. Érdekes, most alakul ki ez a bizalom közöttünk, egyelőre maximálisan bízom benne. Ha egy hullámhosszon vagyunk, akkor elég sok terhet vesz le a vállamról. Könnyebb így vitorlázni, hogy meg tudom vele vitatni értelmesen a dolgokat, a futam előtt. Ez egy nagyon nagy előrelépés. Sajnos ő csak egy-egy hetet tölt velem havonta, de így is sokat számít.  

Nagyon jó kis házi versenyt rendeztek nekünk. Az öbölnek a másik felén vitorláztunk itt Palmán, ahol én még nem vitorláztam. Érdekes, jó verseny volt. Mindegyik futam nagyon szoros volt, egy nap kivételével, amikor nagyon számított, hogy ki ismeri a helyet. Elég lett volna egy oldalra menni, de ezt nem nagyon akartuk elhinni, nem igazán fogadta be a szervezetünk. Abban a két futamban nagyon csúnyán kikaptunk, nem kellett volna nagyon gondolkodni, csak elmenni egy oldalra és egy fordulóval lehozni az első krajcot. 

A világranglista soha nem érdekelt. Nem nagyon indultam el elég versenyen, talán most jött össze először hat versenyem. Jól hangzik, hogy harmadik vagyok, de igazából nem érdekel, meg senkit nem érdekel szerintem. Lényegi változást nem hoz a vitorlázásban, nem ad reális képet. Az új-zélandiak is hátul vannak, meg az angol is, mert nincs meg a hat versenyük.   

A legfontosabb feladat az volt, hogy megtaláljuk a második árbocom. Kaptam kettő újat tesztelésre. Bíztam benne, hogy az egyik jó lesz, beválik, tartaléknak ott lehet a másik mellett. A lehető legjobb cuccot akarjuk összerakni. Az árbocokkal továbbra is szenvedünk. Hét hónap munkája van abban, hogy megtaláljam a normális második árbocot. Egyelőre csak egy van, az még utazik a konténerben Ausztráliából. Arra szeretnénk megoldást találni, hogyha azzal történik valami, akkor legyen mihez nyúlni. Eddig nem sikerült hasonló teljesítményű és adottságú árbocot gyártani nekem. Rengeteget szenvedek a felszereléssel, de lassan ennek pontot kell rakni a végére, mert sokkal több időnk nincs tesztelgetni. Tehát még mindig erre koncentrálunk a leginkább.

A világbajnokságon szerzett tapasztalatokat is elkezdtük feldolgozni, pótolni azokat a hiányosságokat, lemaradásokat, amik előjöttek. Aztán, remélhetőleg, érinthetetlenek leszünk. Minden héten más a célunk a vízen. Most például a rajtokra fókuszálunk, ott is van még miben fejlődni.

Az olimpiáig lesznek még komoly versenyeim. Márciusban a Princesa Sofia. Az mindig az első verseny, ahol látszik, kijön a télen, az év elején belerakott munka. Az egy nagyon jó felmérő-verseny. Általában stabil szél is fúj, tehát a fizikális különbségek is kiderülnek. A világbajnokság nekem mindig speciális, tehát abszolút motiváltan készülök ezekre. A kettő között lesz Genovában egy világkupa, ahol a maradék egy helyet osztják ki az olimpiára az európai országok között. Tavaly Japánban nekem segített a horvát edzőpartnerem, barátom, most ő kért meg engem, hogy segítsek neki. Igyekszem mindenben segíteni, hogy azt az utolsó európai kvótát ő hozza el. Edzőként leszek ott Nenad Bugarinnal, ami tíznapos elfoglaltságot jelent, örömmel csinálom. Elég szoros addig a programom, egy nagy verseny után leszek, akkor lett volna szünetem. Most ezt beáldozom, nem csak pihenéssel töltöm azt a hetet, szeretnék segíteni a barátomnak, aki egyben versenytársam is. Nagyon szívesen hozzájárulok, ha tudok, a sikereihez”- mesélte Berecz Zsombor, aki ugyan nem tartja Fair-play díjas cselekedetnek az utóbbi vállalását, de nem lenne meglepő, ha mások annak minősítenék. 

Szöveg: Siklós Erik

Fotó: Szűcs Ábel