Azt látjuk, hogy ez a világjárvány teljesen felborította az eddigi rendet a világban, az utazásokat gyakorlatilag megszüntették. Szerencsére a magyar élvitorlázók szinte mindegyike vissza tudott térni Magyarországra és hál’ istennek, közöttük egyetlen fertőzésről sem tudunk. Részben otthoni karanténban élik világukat. Azzal viszont, hogy az utazás lehetősége teljesen beszűkült és azzal, hogy az olimpiát elhalasztották, felborult az eredeti menetrend, hiszen minden sportágban, így a vitorlázásban is gőzerővel készült mindenki a formaidőzítésre és az olimpiára.

Mindenképpen nagyszerű, hogy három kvótánk megvan, az azonban sajnálatos, hogy a Gyapjas testvéreknek a genovai kvalifikációs versenye is elmaradt. Az év végéig még lesz kvótaszerzési lehetőség, így ezt a kérdést meg fogja oldani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a World Sailing. Számomra azonban van egy-két homályos pont ebben, nevezetesen, hogy egy csomó sportágban le fognak járni a doppingeltiltások - ami szerencsére a vitorlás sportot kevésbé érinti, vagy nem érinti -, s a dopping miatt eltiltott sportolókkal most mi lesz? Vajon újra indulhatnak kvótáért?

A csúcsversenyzők nagyon komoly és pontosan kiszámított költségvetéssel dolgoznak, nekik most további egy évet valahogy meg kell tudni finanszírozni, finanszíroztatni, tud-e a szövetség segíteni ebben?

Ez természetesen nagyon komoly megoldandó kérdés, hiszen választ kell találni arra, hogy miként lehet formában tartani őket, mindenki arra készült, hogy a formaidőzítése meglegyen az olimpia idejére, illetve a még hátra lévő kvalifikációs versenyidejére, és ezt most fenn kell tartani. Tehát itt ezek még homályos kérdések, de azt gondolom, hogy lesz megoldás.

Ez most mindannyiunk életében teljesen váratlan helyzet és vannak még kérdések, amikre amire nem tudunk most választ adni, folyamatos tárgyalásokban vagyunk a sportállamtitkársággal arról, hogy ezt hogyan fogják kezelni. Az olimpiai felkészülésre megkaptuk a megfelelő támogatást, de most nyilván más időtávra kell tervezni, minden tovább tart, nyilván a büdzsét át fogják szabni a versenyzők, de felelősen konkrét választ adni most még nem lehet erre a kérdésre. A Magyar Vitorlás Szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy élsportolóink olimpiai felkészülése semmiben ne szenvedjen hiányt.

Hogyan fogja túlélni a balatoni vitorlázás a veszélyhelyzetet?

A balatoni vitorlázást is teljesen átrendezte a vírushelyzet, várhatóan el kellett halasztani az évadnyitó versenyt, elhalasztották a pünkösdi regattát és ki tudja, még hány versenyt fogunk elhalasztani. Az 52. Kékszalag rendezéséről is hamarosan döntenünk kell. Látva a vírus lefolyását, azt tudjuk, hogy Kínában december közepén kezdődött és március elején már nem történt új megbetegedés, tehát azt lehet mondani, hogy 3-3,5 hónap alatt lezajlott ez a járvány, nálunk februárban kezdődött, tehát én azt valószínűsítem, hogy május vége felé a járvány megszűnhet, úgy gondolom, hogy júniusban lassan visszatérhet az élet a régi kerékvágásba, tehát szerintem júniusban már lehet versenyt rendezni. Nyilvánvalóan kisebb versenyekről lehet csak szó, a nagyobb előkészületeket igénylő versenyeket – elsősorban a Kékszalagot – mindenképpen halasztani kell.

Mennyiben változik a versenynaptár, hogyan lehet pótolni az elmaradt regattákat?

Hogy hogyan tudjuk besűríteni ezeket a versenyeket a nyári-őszi versenyszezonba, ez egy jó kérdés, erről majd a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége dönteni fog. A felállítottunk egy munkacsoportot, amelynek feladata az lesz, hogy megvizsgálja: hogyan lehet a versenyrendszert ehhez a helyzethez alakítani. Fontos, hogy a vitorlázást szerető amatőr sportolóink és persze a profi sportolóink se essenek el a versenyzési lehetőségektől, és mielőbb újra tudjon indulni a sportélet a vízen. Másrészt pedig ez a helyzet a szövetséget elég súlyos anyagi gondok elé állítja, hiszen gondoljunk bele, hogy a nevezési díjak, a szponzorációk, a nagy versenyek bevételei kétségessé váltak, és nekünk erre a kihívásra is válaszolni kell - reméljük, hogy erre kapunk állami támogatást.

A kormányzat megígért egy csomó más szektorban is kompenzációkat, reméljük a sport is így jár, hiszen a válság a mi szövetségünket nagyon komolyan érintette. A főtitkár úr már felvette a kapcsolatot  a sportért felelős államtitkársággal, én is beszéltem már velük, remélem, hogy ezt a helyzetet is kezelni tudjuk.

Kell-e tartani attól, hogy az elmúlt pár évben a versenyen indulók száma, a versenyek száma, az igazolt versenyzők száma alapján látványos felfutást mutató magyar vitorlázás esetleg megtorpan vagy visszaesik?

Ha egy fél szezon, vagy majdnem fél szezon kiesik, az egészen biztosan nem múlik el nyomtalanul, idén nem fogunk rekordokat döntögetni. Ha korábbi egy-két év statisztikáit nem is érjük el, bízom abban, hogy nagyon sok mindent vissza tudunk hozni még a szezon második felében. Azzal, hogy elmaradnak a tömeges repülőjáratok, azt gondolom, hogy a hazai turizmus talán nem is fog teljesen összeesni, a külföldi vendégek kiesése okozta kárt talán enyhíteni lehet a belföldi vendégek számának esetleges növekedésével, mert ha helyreáll az élet, sok ember még gyanakvó lesz és nem megy külföldre. És valószínűleg nagyon sok ember itthon marad és a Balatont fogja keresni. A vitorlázók pedig szerintem soha nem látott éhséggel fognak vízre szállni, talán a Kékszalagon nevezési rekordot is dönthetünk.

A szövetség elnökeként, vitorlázóként és orvosként mit tud ajánlani a hajósoknak, hogyan éljék túl a veszélyhelyzetet?

Arra kérek minden sporttársunkat, hogy saját és a vitorlás közösség egészségének védelme érdekében maradéktalanul tartsák be a hatósági előírásokat, valamint a klubok és kikötők rendkívüli helyzetben meghozott szabályait! Jelenleg a rendezvényeken részt venni nem szabad, verseny nem szervezhető. Aki szabad levegőre vágyik, tegye ezt felelősséggel, kerülje a felesleges személyes kontaktust, gyakran mosson kezet, hogy ne terjedjen közöttünk a betegség. Összegezve a fenti szabályokat betartva hajózni kell, navigare necesse est. 

Szöveg: Molnár Csaba / Magyar Vitorlás Szövetség