Tavaly, a németországi Helga Cup során kaptuk meg az utolsó lökést ahhoz, hogy megrendezzük Magyarországon az első olyan vitorlás versenyt, ami csak a női sportolóknak szól. Az elhatározást tett (sőt, tettek egész sora) követte, időpontot találtunk, hajókat szereztünk (innen is – sokadszor – csókoltatjuk az Elliott 770 Osztályt), felvettük a kapcsolatot a külföldi csapatokkal, illetve a köztes események során reklámoztuk a magunkét. Márciusban még épp részt tudtunk venni két csapattal a PMS Regattán Horvátországban, aztán becsapott a ménkű: a koronavírus-járvány miatt kijárási-utazási korlátozások sora lépett életbe, amik július végére sokat enyhültek ugyan, de sajnos hatással voltak a más országokból résztvevők számára. Ezzel együtt tartani tudtuk a tervezett dátumot, és két külföldi csapat is részt tudott venni a regattánkon.

Július 24-26. között a Keszthelyi Yacht Kikötő (http://kyk.hu/ ) volt a bázisunk, rendezvényünknek pedig különös jelentőséget adott, hogy a Helga Cup-ot idén, a koronavírus járvány miatt októberre halasztották, így a mi versenyünk lett az első komoly női vitorlásverseny Európában.

Pénteken edzéssel kezdődött a program a tizenhárom nevezett csapat számára, ez meglehetősen gyenge szélben zajlott. Szombaton az erős szelet eső kísérte, de utóbbi később elállt, a szél pedig mérséklődött, el tudtuk indítani a selejtező futamokat. Ezekből összesen húszat terveztünk, aznap kilenc jött össze, hiába voltunk kint este nyolcig a vízen. Pörgős, taktikus menetekben zajlottak a küzdelmek (egy futamban mindig négy hajó indult). A vasárnapi gyenge szellőben halasztással kezdtünk, aztán igyekeztünk pótolni az elmaradt tizenegy futamot, ám megint csak kilencig jutottunk, de legalább minden csapatnak volt öt érvényes futama. Elmaradtak viszont a vasárnapra tervezett helyosztók, csak az éremfutamra maradt idő. A selejtezők folyamán kiemelkedett a mezőnyből a Veszély S Zóna és a Pelso Ladies is, akik a második legjobb pontszámmal kerültek az éremfutamba. Négyen gyűjtöttek 10 pontot, közülük az jutott tovább, akinek több jobb helyezése volt. A külföldiek (Paulinas és WOBI Team) pedig hamar beletanultak az Elliott-ok kezelésébe, így komoly ellenfeleknek bizonyultak.

Vasárnap késő délután zajlott le az éremfutam, a bejutott csapatok ebbe – a kiírásnak megfelelően – nem hozták tovább a korábban szerzett pontjaikat, a befutási sorrend egyúttal a verseny végeredményét is jelentette. A második körre igen szorossá vált a küzdelem az első helyért, a végül diadalmaskodó Majoross Beáék (Szuper Csapat) épp csak egy hajóhosszal verték meg Sabján Annamariékat (Veszély S Zóna). Harmadik lett a Pelso Ladies, Berecz Timivel a kormánynál.

Végig a vízen történtek a csapat cserék, zökkenőmentes volt a folyamat. Itt köszönjük a segítséget a Vízimentőknek, és a támogatást a Keszthelyi Yacht Kikötőnek.

Zárásként pedig néhány gondolat a szervezőktől, ABC sorrendben:

B.T.: ugyan a szervezés sok erőfeszítést, időt igényelt, munka-család sokszor háttérbe szorult, néha bonyodalmak is adódtak, ezt inkább izgalomnak fogtuk fel, és mindig tudtuk kezelni. Sok pozitív visszajelzést kaptunk már a verseny során is, de azóta sem csillapodik az esemény visszahangja, ismeretlen emberek gratulálnak. A külföldiek jövőre is jönnének, javaslatuk szerint jó lenne ismét a Kékszalag környékére helyezni időben, mert akkor mindkét versenyen részt tudnak venni – összekötve egy nyaralással. Itthon szokatlan az alkalmazott lebonyolítási forma, de mindenki jól vette az akadályokat. Szervezni és versenyezni egyszerre különösen megterhelő volt, ám a temérdek izgalom, a keletkező adrenalin és az élvezetes versenyzés mellett pillanatok alatt elrepült ez a két és fél nap.

G.V.: nagy örömmel hallottam, hogy lesznek együtt maradó csapatok, hiszen pontosan ez a cél, megmozdítani a magyar női vitorlás társadalmat és versenyzésre ösztönözni. Jövőre még több meglepetéssel készülünk, és a fejlődéshez szívesen vesszük a visszajelzéseket is.

S.A.: feladatom a vízi rendezés megszervezése, illetve a hajók karbantartása volt, így miután partra értünk, át kellett néznem az összeset. Amint technikai problémával találkoztunk, azt igen gyorsan orvosoltuk, Glatz Ferenc segítségével. Összességében nagyon jó sikerült a rendezvény, hamarosan kezdjük szervezni a jövő évit. A magam részéről az ideit akkor zártam le, és nyugodtam meg teljesen, amikor a hajók visszatértek a saját bázisukra.

T.V.: ez a hétvége minden fáradtságot, álmatlan éjszakát megért, annyira, hogy gondolkodás nélkül belevágnék a következő szervezésébe, mert az élmények, emlékek mind magukért beszélnek. Csodás pár nap volt ez számomra, a női vitorlázás igazi ünnepe.