„A hét végén jó idő ígérkezik. Szeretném a hajómat felkészíteni a vízre tételre. Algagátlás előtt, vagy utána mossam le a hajót?"

Mindenképpen algagátlás után célszerű a hajót lemosni. A mosószerekben lévő hatóanyagok akadályozhatják az új algagátló réteg tapadását, a lecsorgó víz pedig feláztatja a hajófenéken lévő réteget. Ha ugyanez a víz az újonnan felvitt algagátlóra folyik, kevésbé káros.

„Milyen mosószert használjak? Jók a háztartásban használatos szerek, vagy vegyem a méregdrága hajólemosókat?"

Fura lenne, ha azt válaszolnám, hogy ne a speciálisan erre a célra való lemosókat használja. A háztartásban nemigen találhatók olyan szennyeződések, mint a hajók felületén. Korom, por, falevelek, vagy a nyárfavirág „hernyócskái", mind-mind nyomot hagynak a felületen. Ezek eltüntetése nem kis feladat. Ilyenkor aztán minden előkerül, ami a háztartásban fellelhető. Majd amikor semmi eredmény, jön a telefonos segítségkérés. A válasz egyértelmű. Megfelelő szerek állnak rendelkezésre a tisztításra, amelyek nem okoznak a későbbiekben károkat a hajók felületén. Mert bármennyire is zártnak tűnik a hajók gélfelülete, mégis, ha nagyításban nézzük, apró, kicsi lyukacskák vannak rajta. Az ártalmas anyagok ezeken keresztül mélyebbre jutnak és egyre nagyobb kárt okoznak. Láttam olyan, alig kétéves hajót, amit a tulajdonos rendszeresen Cif-fel takarított. A fedélzet besárgult, ezért kért tanácsot, mit tegyen.  Nagyító alatt láthatóvá vált, hogy a felület annyira szétmorzsolódott, hogy a laminátum sárga gyantaszíne látszott. A csúszásmentességet biztosító, trapéz alakú, kiálló kis oszlopocskák töredezettek, szinte egészen szétroncsolódtak, és ezt nem mechanikai hatás okozta. Ilyen esetekben mindig azt szoktam kérdezni, vajon az autóját is ilyen szerekkel mossa?

„A hajóm pár éves. Nem szeretném még polírozni. Mivel tudom jól letisztítani?

A polírozás alatt nem csak a drasztikus felületkoptatást kell érteni. Az olasz például a felület tisztítására is ezt a kifejezést használja, de különbséget tesz annak erőssége között. Ha a tavaszi felülettisztításról beszélünk, akkor finomszemcséjű polírozó anyagokat használunk, amelyek csupán az erősen feltapadt piszokréteget távolítják el, de a gélfelület kemény fedőrétegét egyáltalán nem sértik meg. Ahhoz, hogy az így megtisztított felületre a későbbiekben kevésbé tapadjon fel szennyeződés, egy védőbevonattal, wax-szal kell lezárni.

„Krétásodott a hajóm felülete, ha megsimítom a tenyeremmel, az poros lesz. Át kell festenem a hajót?"

A krétásodás azt jelenti, hogy a gélfelület fényét adó réteg elhasználódott az UV-sugárzás miatt. Ha van még a rétegből, akkor érdemes polírozni. Ekkor az elhasználódott szemcséket eltávolítják és többszöri átpolírozással, mindig finomabb és finomabb szemcsékkel a felületet simítják. A végén wax-szal zárják le. Az ilyen jellegű munka ún. gépi munka, ahol a koptató szemcséknek megfelelően váltogatják a polírozó korong anyagát is. A kereskedelemben többféle polírozó gép van forgalomba. Az ilyen munkákhoz profi gépet kell használni. Az olcsó, ún. „tecsós" gépek csak arra valók, hogy a waxot felhordják vele, egyébként ilyen korong is van rajtuk. A wax ugyanis „felég" a felületre, azzal, hogy a gép forgása közben hőt fejleszt, ettől lesz tartós a bevonat. 

Mi a különbség az autókhoz és a hajókhoz való polírozó és wax-anyagok között?

Ég és föld. Az ok egyszerű. Az autóknál használatos bevonatok 6-8 rétegben felhordva is alig haladják meg a 100 micron vastagságot, alapozókkal meg záró bevonatokkal együtt. A hajók gélrétege 500-600 micron, egy rétegben. Ebből következik, hogy az autóknál sokkal finomabb szerek is elegendők a cél eléréséhez. Ezenfelül az autók kevésbé vannak kitéve  UV-terhelésnek.