A Porthole legutóbbi számában már beszámoltunk róla: hetedik világbajnoki aranyát hozta haza a romániai Constantából a legsikeresebb magyar páros. A kormányossal, Majthényi Szabolccsal Balatonföldváron, a Spartacusban ültünk le beszélgetni.

Mi motiválja az embert még hét világbajnoki cím után is?

A vitorlázás maga, a vitorlázás szeretete. Mi elsősorban nem címekért vitorlázunk - persze, ha már ott vagyunk, akkor nyerni szeretnénk. De nem ez az elsődleges. A legjobb példa erre éppen ez a mostani hétvégi földvári verseny. Rajtunk kívül még két hollandi indul csupán, de eszünkbe nem jutott Andrással, hogy ne legyünk itt. Jól érezzük magunkat a hajóban.

A vitorlázásból élsz?

Szerintem nagyon kevesen tudják elmondani idehaza, hogy a vitorlázásból élnek. Az én életemben is szerepe van a vitorlázásnak, oktatással is foglalkozom - de nem ebből élek. Sportruházat-kereskedelem, marketing és az ehhez kapcsolódó rendezvényszervezés a feladatom az Alpesi Clubnál - és ebben a munkában az összes eddigi sporttapasztalatom benne van.

Pénz persze nemcsak a megélhetéshez, hanem a felkészüléshez, a versenyzéshez is szükséges. Néhány éve még a MOL logóját viseltétek, aztán jött a hír, hogy elváltak útjaitok. Most a Friedrich Wilhelm Raiffeisen név olvasható a hajótok oldalán... Mennyire volt nehéz új támogatót találni?

Szerencsénk volt. Korábban is az egyik támogatónk volt a Raiffeisen privátbank-üzletága, és a főszponzor kiválásával ők álltak a főhelyre. De megmondom őszintén, nem lett volna ez ilyen egyértelmű, ha a cég illetékes igazgatója nem vitorlázna éppen itt, nem lenne a klubtársunk... Még világbajnoki címekkel is gyakorlatilag lehetetlen ismeretlenül, az „utcáról" támogatókat találni ebben a sportágban.

Te tartod pillanatnyilag a Kenese-Keszthely rekordot. Egy Assóval, a Fantomassóval mentetek végig 2007 októberében, 3 óra 41 perc alatt. Épp a Porthole csapata próbálkozott meg idén kétszer is egy trimaránnal, hogy megjavítsa ezt az időt. Nem sikerült.

11 csomós átlag kell ahhoz, hogy valaki megdöntse az érvényes rekordot. Nagyon ritkán fúj az ehhez szükséges egyenletesen erős szél a Balatonon. A gyakorlatban inkább az a helyzet, hogy olyan időjárásban lehet próbálkozni, amikor néhol 7-es, 8-as a szél, ami aztán úgyis néha lecsökken 3-asra, 4-esre. Azaz: a rekorddöntésre vállalkozó hajónak biztonságosan meg kell tudnia vitorlázni a viharos szelet is. Egy jó időpontválasztással simán megdönthető a mi rekordunk is, ugyanis nekünk sem volt igazán szerencsénk a széllel. A Szigligeti-öbölben befújt egy 80 kilométeres északi, le kellett húznunk a nagyvitorlát, ezzel vesztettünk vagy fél órát. Egyre inkább úgy érzem, hogy inkább egy jó erős, egyenletes délnyugatiban, visszafelé spinnakerezve lehetne új rekordot futni...

Megpróbálkoztok vele?

Majd ha megdöntik az érvényes rekordunkat, akkor gondolkodunk el ezen.

Az idei éved eddig meglehetősen sikeres. A világbajnoki cím mellé begyűjtötted az Asso OB aranyat és a Bajnokok Bajnoka címet is, megnyertétek a Repülő hollandi Országos Bajnokságot és a földvári Európa Kupát is.

2006 még jobb volt... VB-, EB-arany és három hajóosztályban magyar bajnoki elsőség.

Számtalanszor hallottam rólatok azt a véleményt, hogy ennyi sikerrel, ennyi tehetséggel a hátatok mögött megpróbálkozhattatok volna valami igazán komoly kihívással. Olimpiai megmérettetés, vagy éppen Kékszalag abszolút elsőség...

Menjünk sorban. Olimpia. Ma igazán az lehet sikeres egy-egy olimpiai osztályban, akinek a fizikai sajátosságaira, testalkatára illik az a bizonyos hajó. Számunkra nem passzol ma egyik olimpiai osztály sem, még talán leginkább a Csillaghajó, de ebben a repülő hollandi után nem lenne kedvünk vitorlázni. Nem beszélve arról, hogy mindketten családos emberek vagyunk, nem is tudnánk vállalni az ezzel járó időráfordítást. Nem titok, tizedannyit edzünk, mint egy olimpiára felkészülő egység. A repülő hollandi mezőnyben a legnagyobb ellenfelünk éppen egy volt olimpiai bajnok - úgyhogy a jó helyezéseknek ebben a hajóosztályban is megvan az értéke.

Egy olimpiai érem különös, ritka siker. Nem véletlen, hogy a Detre testvéreket ma is ismerik és elismerik. Úgy érzem, a hét világbajnoki arannyal jobban öregbítettük a magyar vitorlássport hírnevét a világban, mint egy másik, nekünk kevésbé kedves hajóosztályban mondjuk egy tizedik-tizenötödik hellyel az olimpián. Ami, tegyük hozzá, manapság óriási dolog. Lenne.

Kékszalag. Úgy látom, ma a verseny fontos része az, hogy ki tud több pénzt mozgósítani, ki tud jobb hajót szerezni erre a versenyre. Ez is egy nagy feladat, érdekes kihívás, ehhez is kellenek nagyon fontos képességek - de ez engem nem érdekel. Nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy már a rajt előtt előnyt szerezzek az ellenfeleimmel szemben. Sokkal jobban izgat az, hogy olyan hajókat győzzünk le, amelyek gyorsabbak nálunk.

Visy László