Amikor felfedeztem Timi gömbölyödő pociját, már sejtettem, hogy itt valami készül. A bizonyosságot egy a hajóm orrára rögzített madzag végén himbálózó palackba zárt üzenet jelentette: esküvő a vízen.
A szombat délutáni szertartás nem volt mindennapi. Az ifjú pár áll a kokpitban, egy sereg rózsaszín angyalka szappanbuborékfelhőt fúj és az anyakönyvvezető alias Süsi kapitány valami rejtői szépségű tengernagyszerű uniformisban fergeteges és nagyon mélyen szántó gondolatokat tartalmazó beszédet mond. Van gyűrűhúzás, hitvesi csók, előkerül egy valódinak tűnő anyakönyv, melyet a kirendelt nézősereg ovációja közepette az érdekeltek kézjegyükkel látnak el. Repül a csokor, majd a motorindítás, és az adekvát konzervdobozok helyett pufferköteget húzva elhajózik az ifjú pár.
Just married...
És még mielőtt addig éltek volna amíg meg nem haltak, bevonultunk a sátorba, degeszre ettük magunkat és mulattunk kifulladásig.
Gerő András
