A hajóépítő lemezek rétegei 1-1,2-1,5 mm vastagságúak általában. A borítófurnér (azaz a két külső réteg) vastagsága a szerkezeti célú (héj, stb.) hajóépítő lemezeknél jellemzően 1,2-1,5 mm. Ragasztásuk legfőbb jellemzője, hogy víz- és időjárásálló módon (ragasztóanyaggal) készül, azaz huzamosabb vízzel való érintkezés hatására sem válnak szét a furnérrétegek.
A furnérlemezek jellemzően kétféle módon készülnek a rétegelt lemezekhez, az ún. „hámozott” és „késelt” kivitelben. Ez a rajzolatukat, megjelenésüket erősen befolyásolja.

A furnért előállító forgácsoló mozgást a hasító szerszám végzi. A lehasított furnérlapok a furnérrönk keresztmetszetéhez viszonyítottan sugár, érintő vagy vegyes jellegűek lehetnek. A késelt (hasított) furnér általában szépsége miatt tipikusan borítófurnér (színlap vagy színfurnér – azaz „látszóoldali lap”) a rétegelt lemezeknél. Nagyértékű, drága, de nagyon szép és igényes megjelenésű anyag. Létezik még az ún. kétszer késelt furnér vagy műfurnér, amit a késelt furnér újratömbösítésével és újbóli késelésével állítanak elő (jobb oldali ábra).

Hámozott furnér:

Koncentrikusan hámozott furnér: a tengelyvonala körül forgó rönkből a forgácsolást végző hámozó szerszám által csigavonalban, az évgyűrűk mentén lefejtett furnér. A hámozott furnér nem lap, hanem folyamatos szalag formájában jelenik meg. A koncentrikusan hámozott furnér általában műszaki furnér.

Excentrikusan hámozott furnér: a forgástengely a rönk tengelyvonalán kívül esik. Az excentrikusan hámozott furnér lap formájában jelenik meg. Többnyire színfurnérként használják fel.

Hajóépítő rétegelt lemezből készült hajók tulajdonságai, karbantartása (Márkus István)

A rétegelt lemezek alapanyaga ugyan fa, de műszaki tulajdonságaik erősen eltérnek a tömör faanyagokétól. Szilárdságuk, alakváltozásuk minden irányban közel azonos, méretváltozásuk kisebb mint a tömör faanyagoké, ezen tulajdonságaik miatt lényegesen kisebb keresztmetszetek, vastagságok alkalmazásával érhetünk el azonos eredményt. Azaz a belőlük épített hajók súlya kisebb lesz.

Használatosak szerkezeti elemek (héj, fedélzet, bordák, stb.), belső válaszfalak, bútorok és borítások építéséhez.

A hajóépítéshez használt rétegelt lemezek alkalmazása erősen kapcsolódik a rétegelt lemez - epoxy technológiákhoz. A rétegelt lemez - epoxy technológia közel 30-40 éves múltra tekinthet már vissza, ezen időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy ez a kifejezetten könnyű súlyú hajókat eredményező építési a módszerek közé tartozik. Szilárdság, súly és merevség tekintetében a rétegelt lemez – epoxy konstrukció a modern szendvicskonstrukciókat nem múlja felül, de lényegesen tartósabb. Viszont az üvegszálerősítésű poliészter- vagy epoxygyanta szerkezetekkel már bőven versenyképes. Könnyű szerkezete kompenzálja a rétegelt lemez alkalmazásával jelentkező megmunkálási hátrányokat (sarokos vagy többszörösen sarkos forma, vagy bonyolult, időigényes héjalási metódusok).

A rétegelt lemezből épült hajók héjazata, stb. szerkezetei az esetek túlnyomó részében üvegszövet+epoxy bevonatot kap (erre UV álló epoxy záróréteg vagy UV álló festék vagy lakk kerül). Esetenként a bevonat epoxy impregnálás + UV álló kétkomponensű lakk vagy festék. Ápolásuk, karbantartásuk sokkal inkább közelít egy műanyag hajóéhoz, mintsem egy fahajóéhoz. A sérüléseket és hibákat ugyan javítani kell, hogy a nedvesség kevéssé terhelje a rétegelt lemez anyagát, de mivel a lemez alakváltozása lényegesen kisebb a hagyományos faanyagokénál és üvegszövet – epoxy bevonatot kapnak, ezért az alakváltozásból származó repedések nem jelentkeznek, így a víz nehezebben jut el a fához, mint egy hagyományos lakkozott fa hajónál, ahol a lakk kismértékben át is ereszti a vizet és a fa alakváltozásaival a lakkbevonaton kialakuló repedések gyorsítják a folyamatot. Az ápolás többnyire kimerül az epoxybevonat karcolásainak javításában, magasabb igényszint esetén waxolásban és polírozásban. UV álló lakk vagy festék bevonat esetén cca. 5 évente a lakkozás vagy festés utolsó zárórétegét fel kell csiszolni és 1 újabb réteget kell felvinni a korábbi rétegekre.

Hajóépítő rétegelt lemezek műszaki tulajdonságai (Márkus István)

Típusaik: A hajóépítő lemezeknek két fő típusa van. Megkülönböztetünk hajóépítő lemezeket és hajóbelsők építéséhez használatos lemezeket.

Hajóépítő lemezek

Felhasználási területük: ezeket a lemezeket használják a hajók teherhordó szerkezeteinek (héj, fedélzet, stb.) kialakításához.

Anyaguk: főleg trópusi faanyag: okume (gabun), khaya mahagóni, sapelli mahagóni, teak, meranti, tölgy, vörösfenyő, stb. vagy ezek kombinációja (pl. kétoldali mahagónifurnér okume belső rétegekkel, azaz egy drágább látszó felület, egy olcsóbb de jó minőségű „maggal” – ezek az ún. kombi lemezek). Anyagukat kis zsugorodás jellemzi és jó ellenállás a vízzel szemben. Rétegeik 1 - 1,2 mm vastagságúak, borítófurnérjuk általában 1,2 - 1,5 mm vastag.

Ragasztásuk: ún. víz- és főzésálló ragasztás (víz- és időjárásálló). Ezt a különböző nemzetiségű gyártók különböző jelölésekkel jelzik. Német környzeteben a hajóépítésre alkalmas lemez ragasztásának jelölése AW100 (vagy BFU 100 a DIN 68705 szabvány szerint), jelentése „a ragasztás ellenáll minden időjárási és nedvességi hatásnak, időjárásálló”. Angol nyelvterületen a tipkus hajógyártásra használt lemez ragasztásának jele BS 1088 vagy WBP (weather and boil-proof), azaz „a ragasztás ellenáll minden időjárási és nedvességi hatásnak, időjárásálló”. Ha a ragasztás nem víz- és időjárásálló, akkor a kültéri körülmények közt a furnérrétegek delaminálódnak, azaz szétválnak.
(Léteznek még egyéb vízálló ragasztás jelölések, mint pl. BFU 100 G, EXT, Tegofilm. Ezek szintén időjárásálló lemezek, de inkább az építőipar részére gyártják őket főleg fa homlokzati burkolatokhoz és egyéb kültéri alkalmazásokra.)

Minőségi kategóriák:
A rétegelt lemezek furnéranyagának minőségét különböző betű vagy római szám jelzésekkel jelölik az UNI 6471 és a UNI EN 635-2 szabványok alapján.

A jelzés pl. a következő: „B/BB” vagy „II/III”. A "/" előtti betűjel a lemez "elülső" oldalának (vagy esetleg nevezzük színoldalnak) a minőségét jelenti, a "/" utáni betűjel pedig a hátoldal minőségét jelenti. Ezen jelölés alapán alkothatunk elképzelést a lemez felületének minőségéről, megjelenéséről.

Az UNI 6471 szabvány szerinti jelölések pl.: „A/B”, „B/BB”, „BB/C”, „CP/C”. Az UNI EN 635-2 szabvány szerinti jelölések pl.: „I-II/III”, „II/III”.

A B az kb. azonos az UNI EN 635-2 szeinti II-vel és a BB pedig a III-mal. A hajóépítő lemezek az „A-BB” közötti vagy „I-III” közötti osztályúak álatalában, azaz a magas minőségű lemezek közé tartoznak.

„I vagy A” osztály:
Teljesen csomómentes színlap, csekély színes csíkosság lehetséges, a legmagasabb minőségi kategória.

„II vagy B” osztály:
A definíció "természetes felületnek" nevezi és hozzáteszi, hogy lehetnek benne színeltérések és egészséges ághelyek. A hajógyártók számára laminálva vagy festve vagy lakkozva javasolják felhasználni. A felületén max 35 mm átmérőjű, nem kieső ághelyek lehetnek, kisméretű kieső ághelyek és repedések színazonos ragasztóanyaggal kitöltve, kissé eltérő de kevéssé kontrasztos színek, szükség esetén kisebb javítások, látszó ragasztási felületek jó minőségben lehetnek a lemezen belül. Helyenként kicsi tűgöcsök és néhány barna sáv megengedett. Természetes burkolatra tervezve. Dugók nem megengedettek.

„III vagy BB” osztály:
A definíció "nyitott" felületnek nevezi és a hajógyártók számára nem látszó felületekhez javasolja. A felületén max 50 mm átmérőjű, nem kieső ághelyek lehetnek, kisméretű kieső ághelyek, átlapolások és repedések megengedettek színazonos ragasztóanyaggal kitöltve, eltérő színek, javítások, látszó ragasztási felületek, kitöltések bármilyen méretben lehetnek a lemezen belül. a kieső göcsöket és hibákat a BB minőségnél kivágják és kicsi ovális vagy kerek dugóval pótolják ragasztás előtt. Általában nagyon kevés dugó található a színlapon. Nyílván itt személyes értékelés és válogatás kérdése, hogy hogyan használjuk esetleg láthatóan, hiszen sokszor nem elkerülhető pl. hogy a lemez "hátoldala" is látszó felület legyen.

"CP" osztály:
Közel áll minőségben a BB osztályhoz. Helyenként hajszálrepedések megengedettek a CP minőségnél. Az ovális vagy kerek dugók színben illeszkednek vagy nem illeszkednek az alap színlaphoz. Több dugó lehet a színlapon, mint a BB osztálynál.

"C vagy IV" osztály:
Másodosztályú furnér csiszolt vagy csiszolatlan felülettel. Nyílt hibák és hajszálrepedések megengedettek. Konténerekhez, rekeszekhez, szemetes panelekhez ajánlott és olyan felhasználásra, ahol a szerkezet és az erősség a fontos tényezők és nem a látvány.

Szilárdságuk:
A hajóépítő lemezeket két fő kategóriába sorolják szilárdságuk szerint: ezek az F1 és az F2 kategóriák.

Az F1 kategóriájú lemezek közepes húzószilárdsága nagyobb hosszirányban nagyobb mint 40 N/mm2, keresztirányban nagyobb mint 30 N/mm2. Jellemzően ezek a „nehézlemezek” 500-700 kg/m3 testsűrűséggel. Ilyenek pl. a teak, macoré, douka, sipo mahagóni (utile), sapelli mahagóni, tölgy, stb. anyagú lemezek. Ezek a szerkezeti célú (héj, deck, stb.) lemezek.

Az F2 kategóriájú lemezek közepes húzószilárdsága nagyobb hosszirányban nagyobb mint 30 N/mm2, de kisebb mint 40 N/mm2, keresztirányban nagyobb mint 20 N/mm2, de kisebb mint 30 N/mm2. Jellemzően ezek a „könnyűlemezek” 400-500 kg/m3 testsűrűséggel. Ilyenek pl. az ún. „valódi” mahagóni, khaya mahagóni és okumé anyagú lemezek. Ezek nem teherhordó céllal alkalmazott lemezek (pl. kajütös hajók nem teherhordó célú válaszfalaihoz vagy bútorokhoz) vagy kisebb jollék építéséhez használatosak.

Jellemző méreteik a kereskedelmi forgalomban:
pl.: 250x122 cm, 250x153 cm, 250x160 cm, 250x170 cm, 310x153 cm, stb.
vastagságuk: 3, 4, 6, 8, 10, 12, 15, 18, 20 mm
Rétegszámuk páratlan, pl. a gyakori 6 mm-es lemez 5 rétegű, a 4 mm-es lemez pedig 3 rétegű.

Hajóbelsők építéséhez használatos lemezek

Felhasználási területük: ezeket a lemezeket használják a hajók nem teherhordó szerkezeteinek (nem teherhordó válaszfalak, bútorok, stb.) kialakításához. Vastagabb színfurnéros (1,2-1,5 mm) típusaikat kisebb jollék építéséhez is használják.

Anyaguk: mint a „nagybetűs” hajóépítő lemezeknél, azzal az eltéréssel, hogy itt már gyakoribbak a kombi lemezek (elsősorban a kedvező árfekvés miatt). A belső furnérrétegek közt már nyír furnér is gyakran használatos. Gyakoriak a klasszikus színfurnérokon kívül (mint pl. 1,2-1,5 mm vtg. mahagóni) az egyéb dekoratív megjelenésű furnérok késelt kivitelben, akár 0,6 mm-es színfurnér vastagságban is (ezek csak dekorcélú lemezek).
Ragasztásuk: ugyanúgy víz- és főzésálló (víz- és időjárásálló) ragasztásúak (AW100, BS 1088, WBP).

Minőségi kategóriák:
mint fentebb.

Szilárdságuk:
A hajóbelsőkhöz és kisebb jollékhoz alkalmazott lemezek F2 kategóriájúak.

Jellemző méreteik a kereskedelmi forgalomban:
mint fentebb.

Gyakorlati tanácsok rétegelt lemez vásárlásához (Sztojka László)

- Mindenképp víz- és főzésálló (víz- és időjárásálló) ragasztású (AW100, BS 1088, WBP) lemezt használjunk az építéshez! Jelentősen megnöveli a hajó élettartamát, ami nem mellékes, ha jelentős költséget fordítunk az építésre.
- Vásárláskor mindeképpen győződjünk meg valamilyen módon (minőségi tanúsítvány, műszaki adatlap, stb.) hogy az a lemez valóban AW 100 (stb.) ragasztású, ne elégedjünk meg azzal, hogy a kereskedő azt állítja, hogy “vízálló”!
- A lemez álljon mindig páratlan számú rétegből! Rossz példa egyes kereskedők által forgalmazott 4 rétegű 6-os okume lemez, ami hajóépítésre nem megfelelő. A rétegek legyenek közel azonos vastagságúak, lehetőleg ugyanazon fafajból. A külső réteg legyen legalább 1-1,5 mm vastag.
- A lemeznek teljesen síknak kell lennie, hullámosat nem szabad elfogadni!
- Bízzunk a szemünkben! A lemez éleit körben meg kell vizsgálni, gyengébb terméknél előfordul, hogy a belső rétegek hiányosak, lyukasak! Ha a külső megjelenése nagyon kihasználja a szabvány adta lehetőségeket negatív irányban, vagyis tényleg annyi hiba van benne, amennyit a szabvány épp csak elbír, akkor legyünk gyanakvóak!
- Ha az épülő hajó eladásra készül akkor érdemes lehet a Germanische Lloyd pecsétjével (minőségtanúsításával) ellátott anyagokat beszerezni, mert megkönnyítheti az elkészült hajó vizsgáztatását és a biztosítás megkötését.
- Ami még fontossággal bírhat, hogy egyes gyártók honnan szerzik be az alapanyagot, vagyis mennyire “zöld” a végtermék. Tudtommal ebben élen jár a holland Bruynzeel, egyben ők gyártják a legdrágább és legjobb minőségű rétegelt lemezt. Akinek ilyen jellegű aggályai vannak, vagyis fontos neki a környezetvédelem, az tudatosan választhat „hazai” (európai) fafajokból készült lemezt az egzótákkal szemben.

Irodalom:

• Becske Ödön: Kishajók szerkesztése és építése, 1976 Budapest
• Frank und Katharina Esser: Boote selbst bauen nach Stitch and Glue Methode, 2002 Germany
• Gougeon Brothers: Moderner Holzbootsbau, 2004 Wesel, Germany 
• www.furner.hu, www.erdert.hu,
• Germanischer Lloyd: Klassifikations- und Bauvorschriften II – Holzwerkstoffe, Ausgabe 2006, Hamburg