Szeretek ide megérkezni, dacára az éjszakázás meglehetősen borsos árának. Na, igen, ez az a túrahely, amely nem tartozik egyik „lánchoz” sem, nagyon kicsi – mind vendéghelyek, mind vizesblokkok tekintetében –, és folyamatosan tele van. Ja, hogy itt a „Zanzi” http://www.revfulop.hu/magyar/revfulop-vendeglatas-zanzi-etelbar, meg a temérdek látnivaló http://www.revfulop.hu/. Nem szólva a vendégszerető fogadtatásról és ellátásról. Nem csoda, hisz Csabát tartjuk a tó egyik legjobb kikötőparancsnokának. Több mint ezer idegen hajó fordul meg itt évente, ez magáért beszél.

                  Ebéd után elbeszélgetünk erről – arról. Magas a vízszint. Hurrá, de jó! Csak éppen a part kiképzése erre alkalmatlan, el van árasztva a beszállóhelyek többsége.

A találékonyság sok mindent pótol, de a végleges kiépítés elkerülhetetlen. Kéne rá pénz. A „nagyok” megoldják, de az ilyen mini kikötőket feltétlenül a központi költségvetésből, vagy valami hasonló helyről kéne megfinanszírozni. Mélységesen egyetértek, mind a beruházás, mind a pénzforrás tekintetében.

                  És mi van a nagy kikötővel, amire igen csak szükség lenne? Szándék, tervek, engedélyek megvannak, és csodák csodája a pénz is. Csak mindig keresztbefekszik valaki. Most például egy Dianovics Béla nevezetű úriember, aki a Révfülöpi Polgári Kör elnöki tisztében leledzik. És mik az ellenérvek? Amint meghallom, kitör belőlem a keserű nevetés: zajos, mert csattognak a kötelek, tájidegen, elveszi a kilátást … stb. Valamint „amíg én élek, addig nem lesz itt kikötő”. Ez szép, de vajon mekkora támogatottságot, vagy taglétszámot tudhat e kiváló kompánia a magáénak? Megkísérlek utána kattintgatni. Révfülöp hivatalos honlapján nem is szerepelnek a civil szervezetek között http://www.revfulop.hu/magyar/civil_szervezetek. Nocsak. És mit csinálnak egyáltalán? Egyetlen hír elérhető, miszerint 2013 július 26 – ának jeles napján, délután 17 órakor tartottak egy rendes évi közgyűlést. Slussz – passz. Hát ez remek. Sejtésem pogány: pár, nyilván jó szándékú, településéért aggódó és felelősséget érző személy képes késleltetni egy nagyon sokak számára előnyös, illetve a Balaton tekintetében létfontosságú beruházást. Hihetetlen. Nem látnak a szemüktől?

Az Isten is kikötőnek teremtette ezt a gyönyörű, haldokló öblöt. A Pokol kénköves fenekére kívánom őket. Bocs.

Vacsorázni kisétálunk a közforgalmú melletti, kedvenc Nádas Büfénkbe. Persze most is kitesz magáért Bea asszony http://porthole.hu/cikk/8183-kicsit-en-is-meghalok-a-mulo-nyarral. Mennyei a fogassüllő. Neki is megemlítem a kikötő dolgát, meg az urat, akin megfeneklik. Hogy mit mondott a név hallatán, azt hadd ne írjam ide. Száz szónak is egy a vége, Révfülöp gyönyörű!

Hajnal hasadtával indulunk, hiszen a korai órákban van remény némi szélre.

De szép is tud lenni a napkelte! Néha megéri a korán kelést. Enyhe keletiben préselünk Boglár felé. Még nincs elviselhetetlen forróság, azért jól esik pár csobbanás a tó közepén. Egynéhány hatalmas haltetem színesíti utunkat, mind látványával, mind illatával. Pár sirály őrzi őket, illetve jó ízűen falatoznak alkalmi tutajukból – fene a gusztusukat -.

                  Mi viszont még a déli hőséget megelőzve kötünk ki. Fel a napvédőt, irány ebédelni. Jani kocsmájában (pont a teherkapuval szemben) soha nem csalódunk. Mintha még a választék is bővült volna kicsit, ugyanis már tavaly óta menük is vannak „ocsóért”, illetve a kitűnő cigánypecsenye, több variációban, úgymint „hajós legény kedvence”, meg egyéb fantázianévvel illetve, megspékelve pár tojással … stb. kitűnő eledelnek bizonyul. Egyszerű, szinte szakadt kóceráj, de baromi jó a kaja. Legalábbis mi szeretjük, és bárkinek ajánljuk, aki nem kényes a környezetre.

Kis pihenés, majd délutáni séta. A kápolnákban a kiállítások nyitva vannak, szokásos a színvonal. A parkot gyönyörűen rendbe tették, illetve újjá építették.

 Telis tele van virágokkal, lugasokkal.  http://www.balatonboglar.hu/Turizmus/Latnivalok .Csak maradjon is így. Gömbkilátó felújítva, szerény belépődíj ellenében látogatható. Bob pálya és kalandpark üzemel, még meg is fizethető. Az Evangélikus Templom udvarában működik a könyvespolc, mármint, hogy ha van valakinek felesleges olvasni valója, az ide teheti, és bárki ingyen elvihet valamit, ha talál az érdeklődésének megfelelőt. Mi is tettünk már ide ezt – azt, és egyszer vittünk is valami regényt. Tetszik a kezdeményezés, tehát ha ide készültök, hozzatok pár felesleges dolgot. Nagyon szépen köszönöm! Ballagunk tovább, retro cukrászda a fagyijával, szabad strand a szikrázó vizével, és temérdek fürdőzővel. Irány a kikötő. Belesüppedünk a Paletta bár foteljeibe. Jó a fröccs, hideg, mint a jég. Vagy a sör, kinek mi tetszik, az elegancia, a kellem, van itt minden. Nézzük a meccset a televízióban. Góóóól! Vezet a válogatottunk, és meg is nyeri a meccset. Még egy fröccs! Közben hangolgat egy banda. Négy fiatal, szinte gyerekek. Á, most jön a „napi cuki”? Azért hallgassunk bele. De mekkorát tévedtünk! Olyan smoot-jazz kerekedett ki pillanatok alatt, hogy csak néztünk. Maradtunk a fenekünkön. Kértünk vacsit, adtak. Még egy fröccs, és élveztük a zenét. Számok végén egyre intenzívebb taps, majd jobb és jobb hangulat. Még a szúnyogok támadását is elviseltük. A Patella kvartett igen csak kitett magáért. Ének - Pernecz Réka, gitár - Muszti Anett, szaxofon - Szendrődy Csobán, basszus - Nagy László, fergeteges hangulatot csaptak. Becsempésztek néhány közismert jazz-standard-et is. Nem maradt el a hatás.

Késő estig tartott a muri. De jó is volt, megtudtuk, hétvégenként máskor is itt lesznek. Szóval kezd a Paletta fogalommá válni. Van valami különleges hangulata. Persze lehet fanyalogni, hogy többet ért, amikor itt „társalgó” volt, meg lehetett nyugodtan mosogatni. Hát igen, most a szennyes edényekkel el kell sétálni a kikötő másik sarkába, ahol profi mosogató van. Legalább is este, amikor műsor folyik. Borzasztó, sőt rettenetes. Mindjárt összedől a Brit Birodalom.

Reggel csurgunk Szemesre. Alig szél nyugatról. Még szerencse, hogy nem szemből, mert a krajchoz édes kevés lenne. Fürdés, patkóban húzkodás. Ebédre csak oda vánszorgunk. Hal Álom. Jót tett neki a „ráncfelvarrás”, a rántott és sült jószágok frissek is, finomak is. Bor iható, fröccs és sör hideg, pálinka nincs felvizezve.

Tombol a hőség. Nézzük a kultúr-programot. Postamúzeum. Már nem egyszer láttuk, szép, érdekes  http://www.iranymagyarorszag.hu/balatonszemesi_postamuzeum/I060904/. Latinovits Zoltán Emlékmúzeum http://www.iranymagyarorszag.hu/latinovits_zoltan_emlekmuzeum/I060903/. Ez sem jelent újdonságot számunkra. Úgy is mondhatnám, hogy eluralkodott rajtunk a dög lustaság. Lesz még hűvös idő, majd akkor, most inkább kitekerünk még egyet fürdeni. Pisi meleg a víz. Volt már ilyen Medárdkor? Volt! És remélem, lesz is.

Holnap Földvár. Kár, hogy vége. Menni kell dolgozni. Hű, de nincs kedvem hozzá! Azzal vígasztalom magam, hogy legközelebb „mesés keltnek” indulunk.

„Nagy dolog vagyon ott születőben”!!!  Következő cikkemben meglátjátok!

2015. július 6.                     Merlin!