Március 30-án csütörtökön a Magyar Sport Házában tisztújító közgyűlésre kerül sor. Vagyis választás lesz, tehát most kampányidőszak van.
Kampány, ami nem is az
Szerencsére itt a vitorlás sportban nem pártok és ideológiák szerepelnek, hanem vitorlázók, igazi hús-vér emberek. Ismerjük őket mind. Ha pedig arról beszélünk, hogy mi történt mostanában és mit szeretnénk elérni a jövőben, akkor tényleg a belső dolgainkról, kedvencünkről a vitorlázásunkról beszélünk. Nem kell úgy forgatni a szavakat, hogy az nyíltan vagy burkoltan valaki ellen szóljon, nincs kire mutogatni.
A legfontosabb: itt még talán nem az határozza meg egy állítás vagy vélemény valódi tartalmát, hogy ki mondja, hanem csakis az igazsága.
Egy elnökjelölt
Más nálunk a kampány, mint a politikai életben, mert nem valaki ellen irányul, nincsenek szekértáborok. Bizonyítja ezt az is, hogy nincs két elnökjelölt!
Dr. Kollár Lajos az MVSz elnöke – tudod, a Totya a Tabuval! Ja, hát miért nem ezt mondod! –, akit négy évvel ezelőtt nagy többséggel választottak meg a tagegyesületek küldöttjei. Nem végezhette rosszul a dolgát, mert nem állított vele szemben senki új jelöltet, miután bejelentette, hogy szívesen folytatja még egy ciklus erejéig.
Kell mögé egy a mostanihoz hasonló módon, vagyis kreatívan és együttműködően dolgozó elnökség. Gondolom ezzel sem lesz probléma, mert a mostaniak többsége újra ott van a jelöltek között, és az újonnan jelentkezőket is jól ismerjük.
Sikeres évek – átfogó fejlesztések
Nagyon nehéz kezdés után a Szövetség történetének egyik legaktívabb és legsikeresebb ciklusa zárul. Így hát az a kommunikáció, amit akár kampánynak is nevezhetünk, sokkal inkább egy örömteli összefoglaló arról, hogy mi történt, mit értünk el az elmúlt négy évben. Egyben közös gondolatébresztés, hogy merre is haladjunk tovább.
Érdemes felsorolni, hogy mi minden történt 2013 nyara óta az MVSz-ben vagy a Vitorlás Szövetség által, mert az összegzés mindig hasznos. Különösen, ha annyi minden változott és átalakult, ha annyi előre lépés történt, mint az elmúlt négy évben. Erre most érdemes sort kerítenünk egy cikksorozatban.
Azért ment végbe nagy változás és fejlődés, mert Totya vezetésével az elnökség és az alapos átszervezésen keresztülment szervezet nem egy-egy éppen akutnak látszó probléma megoldásával foglalkozott, mint ahogy az nem egy sportági szakszövetségre jellemző sajnos még ma is, és általános volt régen, hanem sok munkával tulajdonképpen a vitorlás sport minden szegmensét megmozgatva indították el a változásokat. Így a megoldások is teljesebbek, hiszen nincs a többitől függetlenül működő terület, minden mindennel összefügg.
Például?
Mondok példát, és a példában sorolt elemek az elmúlt négy évben megvalósultak, illetve folyamatosan fejlődnek, haladnak előre.
Például az utánpótlás-nevelés fejlesztés nem pusztán a sportági bázis szélesítését, nem csak a fiatalokkal dolgozó egyesületek segítését, a versenyekre utazás, a versenyek rendezésének támogatását, a ranglisták kiszámítását és egy évvégi díjkiosztó megrendezését jelenti. Az utánpótlásunk akkor fejlődhet, ha az előző mondatban felsoroltak mellett gondoskodunk az edzőképzés színvonalának emeléséről, ha ehhez olyan anyagokat adunk és olyan oktatótáborokat szervezünk, amelyek a nemzetközi trendekbe illenek. Akkor pedig nyilvánvalóan fejleszteni kell a kapcsolatot a World Sailinggel (lánykori nevén ISAF). Ez persze elvezet oda, hogy az MVSz révén aktívabban kapcsolódunk a nemzetközi szervezet programjaiba, akik ettől együttműködően fordulnak felénk. Egy Balatonfüreden rendezett clinic mellett például anyagilag is támogatják a legtehetségesebb magyar versenyző részvételét egy malajziai világbajnokságon, aki aztán szépen meg is nyeri azt (Igen, Érdi Máriról van szó).
Persze a World Sailing egyébként is látja, hogy a magyar versenyzők dinamikusan fejlődnek és az MVSz milyen aktív, így nyitottak az együttműködésre. Például az edzőképzésben, amely rögtön szervezhetőbb és áttekinthetőbb, ha a World Sailing által auditált háromszintű képzéshez igazodik, és ahhoz az érdekes programok, képzések mellett egy hazai edzői licenc rendszer is kapcsolódik.
A magyar egyesületekben könnyebbé válik fiatalokat toborozni, amihez persze hozzájárulnak az olyan MVSz-ből indult kezdeményezések, mint a Go Boating és a Vitorlás suli program, nem beszélve azokról az egyre eredményesebb kezdeményezésekről, amelyek igyekeznek iskolai tananyaggá tenni a vitorlázást. Eközben persze javítani kell a versenyek rendezésének színvonalát is, amihez elengedhetetlen a jól szervezett, világos rendszerbe állított és a nemzetközi rendbe ágyazott versenyrendező és versenybíró képzés.
Így minden téren gyarapodik a jó magyar szakemberek száma, akik közül egyre többen nagy nemzetközi versenyeken is dolgozhatnak. Munkájuk egyben diplomáciai tevékenység is, és ez érezhető is a mind nagyobb számban tavainkra kerülő világversenyeken számán. De persze a magyar versenyek színvonala is markánsan javul ettől, ami szintén megkönnyíti a hatékony utánpótlás-nevelést.
Eközben az MVSz természetesen fejleszti az eszközparkját, amivel segítheti az egyesületek versenyrendezéseit is. Nyilvánvalóan felvetődik, hogy egyszerűsödjön a nevezés, a sportorvosik nyilvántartása, vagy gyorsabb, naprakészebb legyen a ranglisták nyilvántartása. Ehhez fejleszteni kell a szövetségi IT rendszert, az online elérhető szolgáltatások színvonalát.
Itt aztán már bőven túl vagyunk az utánpótlás-nevelésen, hiszen ez minden egyes vitorlázó hétköznapjait, életét érintő javulás, legyen az nagyhajós vagy kishajós.
De ha javítjuk a versenyzőknek szóló szolgáltatást, azzal előre lépünk ugyan, de még nem fog megállni a nagyhajós versenyeken évek óta tapasztalható létszámcsökkenés. Tehát változtatni kell az őket érint szabályozókon, mégpedig úgy, hogy a hajóosztályokban szunnyadó belső energiákat, aktivitást ösztönözzük cselekvésre. Tehát ennek megfelelően kell átdolgozni a bajnokságok, ranglistaversenyek rendszerét, megerősíteni az osztálykapitányok szerepét és rajtuk keresztül kommunikálni a hajóosztályok versenyzőivel. Ha ez sikerül, akkor megáll a leépülés (Sikerült és megállt a létszámcsökkenés).
Ha nagyhajózás, akkor gondolni kell a gazdaságtalanul rendezhető, kis létszámú nagyhajós versenyek, bajnokságokra is. Javítani kell ezeknek a feltételeit, visszaállítani valahogy a nagyhajós bajnokságok fényét. Ha ez sikerül, akkor nem csak a versenyek színvonala és a résztvevők hangulata emelkedik, de csökkennek az MVSz itt keletkező veszteségei, javul a büdzsé helyzete.
Ó, hát a költségvetés egyensúlyához kellenek a támogatók, szponzorok! Fontos bevételi forrás a Kékszalag, amely minden júliusban megmozgatja a vitorlázás iránti érdeklődést. Ha viszont hatékonyan kommunikált és financiálisan is jó eredményt hozó Kékszalagot akarunk, akkor miért is adjuk ki a szervezést a Szövetségen kívülre? Hát most már nem is adjuk, és a nagy tókerülő azóta nem veszteséges vagy nullszaldós az MVsz-nek, hanem egy jó hozamú esemény.
És hoppá, ha minden kékszalagos szál a Szövetség kezében van, akkor a potenciális szponzorokkal és hirdettetőkkel is közvetlen a kapcsolat! Ezáltal a Kékszalagon és a nagyhajózáson túlnyúló megállapodások is születnek, amelyek külön segítik például az utánpótlás-nevelő programok megvalósítását vagy az élversenyzőink támogatását is…
Előrelépés minden területen
Az elkezdett példa végtelen és szinte befejezhetetlen, mert minden mindennel összefügg. Szerencsére az elmúlt négy évben a Dr. Kollár Lajos vezette elnökség, a Holczhauser András főtitkár által irányított MVSz személyzet vagy Brencsán Ábel sportmenedzser is teljes összetett egységében szemléli a vitorlázást és ennek megfelelően dolgoztak és dolgoznak. Hozzájuk egyre aktívabban és hatékonyabban csatlakoztak és csatlakoznak a közösségért a szabadidejükben tenni akarók is.
Az Magyar Vitorlás Szövetség az elmúlt négy évben rengeteget fejlődött és átgondolt módon, hatékonyan járult hozzá a vitorlás sport fejlődéséhez. Előre lépett a vágyott és szükséges decentralizációban, megmozgatta, aktivizálta a vitorlás élet résztvevőit, jelentősen javította a szolgáltatásait. Mindennek megvan a pozitív eredménye a költségvetéstől az utánpótlás-nevelésen át a kishajós-nagyhajós életben egyaránt, illetve megmutatkozik nemzetközi eredményeinkben is.
A következő napokban cikksorozatban részletekbe menően összegezzük az elmúlt négy évben a vitorlázás különféle szegmenseiben történteket. Mert meglepően sok a felsorolni való, sok mindenben előre léptünk. Ez kicsit szokatlan is lehet annak, aki régóta aktívan részese a magyar vitorlás életnek, mert ez finoman fogalmazva sem volt így mindig…
Ezért érdemes összegezni és tudni mindazt, ami a közelmúltban végbement. A kikötőkben az elmúlt évtizedekben gyakran elhangzó mondat volt, hogy az MVSz megtanulhatná, „nem mi vagyunk értük, hanem ők vannak értünk!”
Bár ezt a sablonos kijelentést egyre ritkábban hallani, lássuk, mit tett a Magyar Vitorlás Szövetség a most záruló ciklusban értünk, a vitorlázásunkért!
Ruji
