Akciónk a Kékszalag kommunikációs csapata számára is biztosította a folyamatos képi anyagot a napközbeni történésekről, emellett azonban feladatunk volt az is, hogy a verseny névadó támogatója, az Erste World számára elkészítsük, lehetőség szerint minden hajóról, az ingyenes letöltésre kínált nagyméretű fotókat, mellyel idén a támogató a versenyzőknek szeretne kedveskedni.
A terv az volt, hogy, miként tettük azt 2016-ban is, a Tihanyi szoros déli kardinális jelei mentén lehorgonyzunk, és az áthaladókat megörökítjük. A hajón komplett stúdiót rendeztünk be, ahol a két fotós Noémi és Balázs négy asszisztens közreműködésével fényképezte és adminisztrálta az áthaladókat. A feladat nem volt egyszerű, mert a könnyű és egyértelmű kereshetőség érdekében minden hajónak könyvelnünk kellett a nevét, a rajtszámát, a vitorlaszámát sőt az osztályát is.
Ahhoz, hogy az elkészült több mint 3000 képből ki tudjuk választani a megfelelőket és hozzá tudjuk rendelni a kereséshez szükséges elnevezést a csapat a fotózáson kívül több mint 30 órát töltött a számítógépek előtt Ildi és a három kommunikációs gyakornok Anna, Dóri és Panna tolták a hajók kategorizálását és a képek átnevezését.
Ráadásul a csőbéli horgonyzási a ponton volt meghirdetve a Kékszalag Design Challenge fotózása is, ahol a jelentkezett csapatok becsekkoltak egy képre, hogy azokat továbbíthassuk majd zsűrizésre.
Amíg a nagyhajón kattogtak a gépek addig Cserta Gabival egy Bravo 6.0 fedélzetén elindultunk, hogy a Keleti medence területén mind több képet készíthessünk a rajttól alkonyatig. Miért a Keleti medence? Mert az első napon itt találkozhattunk a legtöbb hajóval, mert mi nem csak az élen rohanókat, de a vidáman türelmes zarándokokat is látni akartuk.
Nos ez volt a terv, de az időjárás durván borította az elképzelést.
Minden jól indult. Délelőtt Gáborral csodás képeket lőttünk az élmezőnyről, hála a Bravo motoros kitűnő manőverezhetőségének, még a rohanógépek elé is be tudtunk állni egy-egy látványos kép megalkotására. Köszönet az érintettek megértő türelméért igyekeztünk a lehető legkevesebbet zavarni. Persze volt olyan Extrém 40-es aki nagyon nem vette jónéven, hogy fotózzuk, de hát ilyen a celebsors majd megszokják.
A bajok dél körül kezdődtek, valahol a siófoki pályajelnél. A szél leállt és a még szerencsésen átcsusszanó néhány tucat hajó mögött brutális szélcsend fogságába került több mint 400 csapat.
A siófoki Mólóbár teraszáról csodálatos látványt nyújtó mezőny órákig bénán álldogált, de ez egyúttal azt is jelentette, hogy a tihanyi fotózásra alkonyat előtt nem sok hajónak lesz esélye beérkezni. Mivel délután ötig alig néhány hajó csurgott át a csövön úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk cserben a kintlévőket, elémegyünk a dolognak, és bizony elkészítjük az összes fotót, amit csak tudunk, hogy utána minden versenyző megtalálj majd magát az Erste World fotóalbumában vagy a mi oldalunkon.
Gábor az időközben érkező élmezőny befutóját ment fotózni, mi pedig Balázzsal nekivágtunk a Bravo 6.0 fedélzetén és a mezőny végétől elindultunk, hogy egyenként lefotózzuk a szélcsendben álldogáló derékhadat. A Sió nagylelkű támogatásának köszönhetően a fotózás mellett kiszórtunk párszáz citrusos üdítőt is, ami némi derűt varázsolt a forróságtól elgyötört arcokra. Mire lement a nap a mezőny döntő többségét sikerült megörökítenünk. Aki kimaradt a fotózásból az vagy kiállt a versenyből vagy a csábító parti szél vonzásának engedve nem a hajózási útvonalon, hanem a Déli part közvetlen közelében a Sound hangnyomását és a sekély meder marasztaló zátonyait választhatta.
A képeket nagy felbontásban letölthetitek emlékként az Erste World hajóosztályonként kategorizált felületéről:
http://www.ersteworldclub.hu/kekszalag.hu
De böngészhetitek osztályokra bontva külön albumokban a Porthole FB galériájában is:
https://www.facebook.com/pg/portholeportal/photos/?tab=albums
Fotók: Cserta Gábor, Nagy Balázs, Fülöp Noémi
