Megint előjött a horvátországi hajóvezetői engedélyek hazai elfogadásával kapcsolatos problémakör, így csatolnánk két firss hivatalos állásfoglalást, miszerint a vizirendészet NEM fogadja el a horvát vizsgát magyar vizeken, ha annak tulajdonosa nem tud felmutatni érvényes horvát okmányokat, amivel igazolja, hogy életvitelszerűen Horvátországban él.

A második versenynap 10 órakor kormányos értekezlettel indult, ezalatt a csapat többi tagja körletrendet csinált és jelentős mennyiségű víz kiürítésével a hajó versenysúlyán próbált javítani. Ez utóbbi tevékenységünk olyan jól sikerült, hogy a délben induló közel 100 mérföldes, 36 órás futam (melynek versenytávja kb. annyi, mint amennyit a Kékszalagon teljesítenek a hajók) negyedénél már elfogyott a vizünk. Szerencsére az otthonról hozott palackokból még volt készlétünk.

A negyedik versenynapra már mindannyian kicsit zsibbadtak voltunk. Az előző három napi fáradtság kezdett felgyülemleni. Indulás Zadarból, az esti érkezési cél Biograd. A tervezett versenytáv közel azonos a két város közti távolsággal, amit a rendező a szélviszonyokat figyelembe véve a reggeli skipper meetingen már rövidített.

Az utolsó futamra fejben nagyon készültünk. Az esélylatolgatás alapján a harmadik helyünk már biztos, de amennyiben a Vivo nevű hajót megelőzzük, akkor másodikak is lehetünk.

Itt megtekinthető a balatoni és a velencei-tavi aktuális vízállás, illetve a Sió csatorna vízszintje.

Elérkezett a zölden viruló, virágillatos május, végre kezdetét vette a gyakorlat. Két hétvége, a másodikat követő hétfőn vizsga.