Tényleg ki kell venni a hajókat? Lenne néhány ellenérv. Először is az egyetemes hajózás több ezer éves történetének csupán az utolsó 60-80 évében vált a szabadidős hajózás rutinjává a téli partra-vetés. Ha belegondolunk, hogy még az északi népek legendás hajósai sem kapták ki a hajóikat, pedig ott aztán van jég rendesen. Amit a vízbe terveztek annak vízben a helye. A halakat sem vesszük ki télire a vízből, igaz ők nem algásodnak.

Fordítsuk komolyra: az üvegszálas polieszter kapillárisan átnedvesedik. Ez önmagában nem jelent problémát az anyag magas nedvességtartalma a vízzáróságot nem befolyásolja. Ha azonban ez az átnedvesedett felület kikerül a szabad levegőre, a téli fagyok már kárt tehetnek, akár a rétegek delaminálódását is okozhatják. Akkor mégis miért veszik ki a hajókat?

A szabadidős hajózás igazán és nagyon hirtelen akkor vált tömegek számára is elérhetővé, amikor kialakult a sablonba kent üvegszál erősítésű műanyag hajógyártási technológia. Kezdetben – mai szemmel - egész kis hajókat gyártottak. Az első hatalmas sorozatot a svéd Maxi produkálta a 7,70m hosszú 77-essel. 1972 és 82 között közel 3900 db készült csak ebből a típusból. A kikötők nem voltak felkészülve ennyi hajó fogadására, ezért jó részük az archipelago több tízezer szigetének védett öblében töltötte a szezont, majd a zord tél beállta előtt trélerre rakták őket és hazavitték. Talán ezzel teremtődött meg a sorozatgyártott hajókhoz készülő húzható állványok biznisze. Ahogy nőttek a hajók, a kínálatban mindig volt tárolókocsi és ha haza nem is húzták őket, a kikötők felkészültek az állványos tárolásra.

Magyarországot a 90-es években érte el a nagyhajó tulajdonlási láz és a folyamat hasonló módon zajlott. A hajók jelentős része bóján állt, nem volt kérdés, hogy télen partra kerüljenek. Az új kikötők és a szolgáltatók preferálták a parti tárolást, és a hajós közösség is így szocializálódott. Pedig még a 2000-es évek elején is teleltettek jégbefagyva hajókat a mai Fenyves Yacht Club hatalmas kikötőjén átfolyó Rigó árok védett medrében.

A jég – ha védett medencében tárolunk – a tapasztalatok szerint nem tesz kárt a hajótestben. Ma már több kikötő is kínálja a vízen tárolás lehetőségét, garantálva a jégmentes vízfelületet. Két tárolási technika is ismert: az egyik a „levegős” ahol légbuborékokkal pezsegtetik a vizet a hajók alatt, a másik az áramoltatós, ahol a fenékről felszívott melegebb vizet pumpálják a hajók köré. Mindkét rendszer költséghatékonyabb a parti tárolásnál, mert csak a mínuszos hőmérséklet idején kell működtetni, nem igényli a tárolómonstrumok karbantartását, nyári tárolását, a hajók téliesítése is egyszerűbb és az éves fenékgondozás is bármikor ütemezhető akár egyszeri daruzással.

Mire kell figyelnünk a vízen tárolt hajón?

• A hőszigetelt motortérben legyen fagyvédelmi célból egy hőre kapcsolódó kisteljesítményű olajradiátor. (nem hősugárzó!!!) Ebben az esetben a motort nem szükséges téliesíteni.
• Működjön az automatikus kapcsolású bilge pumpa.
• Az akkumulátorok legyenek töltőáramon.
• A hajóban legyenek páralekötő dobozok! Ez a parti tárolásnál sem árt.
• A fenékvízkieresztő nyílás a vízszintnél legyen magasabban, nehogy a hóteher hatására a víz beömöljön a nyíláson.
• Legyen a kikötőben télen is áram és ügyeleti szolgálat, amely mindezt rendszeresen ellenőrzi.

Ha a kikötőnkben megoldott a hajónk vízen tárolása, akkor megadatik a lehetőség a téli vitorlázásra is. Mi felkészülten várjuk a telet, a lehetőségekről, útjainkról, tapasztalatainkról idén is beszámolunk.

Télen is a BL Yacht Club a Balaton közepe! Idén téli vízi tárolási lehetőségeket kínál a lellei kikötő, hogy bármikor elindulhassunk túrázni, valamint téli versenysorozatot is rendez, így ha egyedül nincs kedvünk vízre szállni, egy szuper közösséggel együtt rajthoz állhatunk!