Fénykorukat a XVII-XVIII. században élték, a róluk fennmaradt mítoszokból azonban nem sok minden igaz. Kivéve a papagájt, mert az valóban kincsnek számított. Rég volt, elmúlt? Dehogyis. Úgy tíz éve újraéledt az iparág. Ki ne hallott volna a szomáliai legényekről, akik a gyors meggazdagodás reményében, a legkegyetlenebb rémtetteket viszik véghez, sokmilliós váltságdíjakat követelve. És nem csupán a nagy teherhajók tulajdonosaitól, hanem a tengereket szelő vitorlázóktól is – tehát még közvetlenül érintettek is vagyunk -. Szóval ezek, részemről nagyon „nemszeretem” népek.

Nem is róluk szeretnék itt és most értekezni. Hajózzunk tehát békésebb vizekre, a hajdani világból felrévedő romantika hullámain. Lássuk csak, miféle számunkra „kedves csirkefogók” kerülhetnek távcsöveink látóterébe.

Szilágyi Miklós (Phoenix kapitánya) barátom tisztelt meg azzal, hogy a közelmúltban meghívott egy jeles összejövetelre. Sajnos nem tudtam elfogadni szíves invitálását, viszont Rick Csaba a segítségemre sietett – mint már annyiszor –, és készített egy anyagot erről a jellegzetes, számomra nagyon eredetinek tűnő, gyakorlatilag az egész kerek világot behálózó társulatról.

Az alábbiakban, változtatás nélkül idézem az általa rögzítetteket:

1998-2018 - 20 éves a Parti Testvériség Hungária

Amerika felfedezése után a Karib tenger merész rajtaütések és háborúk színhelye volt. Ez a háborúskodás valójában a Holland, az Angol és a Francia hatalmak versenyzése volt a Spanyolok monopóliuma ellen, az Amerikai kontinensért és annak aranyáért. Ismerős nevek fémjelzik ezt az időszakot, hogy csak Francis Drake-t, Henry Morgan-t, Van Graf-ot, a könyörtelen „Olonese”-t említsem, vagy Edward Teach-et a „Feketeszakáll” mindannyiunk jó ismerőse (a képek sorrendben).

Ezek a tengeri kalandorok szabad emberek voltak, ami abban az időben nagy kincs volt, és semmi pénzért nem váltak volna meg ettől a kiváltságtól. A szabadság, az uralkodójuk iránti hűség, hazaszeretetük és a tenger szeretete ültette őket egy asztalhoz, és 1620 körül Tortuga szigetén megalakították a „Parti Testvériséget”. Megállapodtak abban, hogy egymásra nem támadnak, ám ha bármelyiküknek segítségre van szüksége, azonnal és közösen cselekednek. Nagy ára volt a szabadságnak. A kalózok az idők folyamán eltűntek, ám a testvériség gondolata megmaradt és 1951-ben hét szenvedélyes hajós, akik a haditengerészet állományába tartoztak, Valparaiso-ban ( Chile ) újra megalakította a Parti Testvériséget. Azóta is hagyomány, hogy az Asztal, ami egy hajót jelképez, minimum hét főből állhat. A „Santiagói Asztalt” hamarosan újabb asztalok alapítása követte, ami mára egy nemzetközi szövetséggé alakult. Ausztriától Amerikán át Európáig és Afrikáig világszervezetté alakult. A „Parti Testvérek” alapeszméje az, hogy megerősítse és fejlessze a tengerész erényeket a baráti segítség és a megértés eszközeivel világszerte terjessze a szerénységet, a nagylelkűséget, a toleranciát és a vendégszeretetet, mint az az Octalogo-ban a nyolc törvénypontban le van fektetve.

A „Parti Testvérek Magyarországi asztalának” megalakulását az Olasz asztalok nemzeti tanácsa javasolta 1989-et követően, miután Magyarország is megszabadult a Szovjet megszállás alól. A motivációt a magyar tengerészhagyományok adták, egyrészt az 1848-as, majd az I. világháború dicső magyar emlékei. A Velencei asztal testvérét Dr. Pintér Lászlót kérték fel az alapítás megszervezésére, aki honi kötődése és elhivatottsága okán alkalmas volt erre a feladatra. Unokatestvérét kereste meg, aki Keszthelyi és az ő ismeretségi körében kereste az arra alkalmas személyeket. Bár a Parti Testvérek alapszabálya, hogy a felveendő testvérnek két év „aspirantúrát” kell letölteni, majd a testvérek szavaznak a felvételéről, és ha csak egy valaki is ellenzi, az aspirantúrát folytatni kell. Nos, a Magyarok esetében ez nem így történt. Az avatás 1998 március 28-án Keszthelyen a Helikon szálló különtermében pompázatos körülmények között lett levezényelve. Az avató asztal a Velencei, de még több Olasz asztal is képviseltette magát a ceremónián. Dr. Pintér Lászlót a kalózok „Huszár” néven ismerik, sajnálatos módon 2006-ban elhajózott az örökkévalóság óceánjára, így ma „Phoenix” ( Szilágyi Miklós ) a Balatoni Asztal kapitánya. Még abban az évben, októberben megalakult a Budapesti Asztal az én kapitányságom alatt. Miután lábra állt és átadhattam a tisztet, 2016-tól Dr. Dulin Jenő  az Asztal kaptánya, akit a kalózok között „Ábránd”-ként ismernek. A Parti Testvérek Hungária Nemzeti Kapitánya Kitzl Péter lett 2012 óta.

Az alapítók közül már csak ketten vagyunk Vitéz (Hováth Ferenc) és jómagam El Toro ( Rick Csaba ) a többiek kihajóztak érdektelenség okán, bizonyítva, hogy mennyire is fontos az aspiráns idő. Ezalatt van idő megismerni a jelentkezőt illetve a jelentkező is eldöntheti, hogy vállalja-e a testvériséggel együtt járó kötelezettségeket. Aki kihajózott soha többet nem léphet vissza a testvériségbe, nyilvántartási száma (ez a bitacora szám) örökre megmarad. Itt alább olvasható az Octalogo amit 1956  évben alkottak meg és lett a kalózok törvénye. Ennek betartására esküsznek fel, amikor avatják őket.

Erről ennyit. Nagyon szépen köszönöm Csabának ezt a remek beszámolót. Nem is tartom illendőnek, hogy bármiféle kommentet hozzábiggyesszek. Legfeljebb azt, hogy megtiszteltetés számomra, hogy ezeket a (magyar) vitorlázókat a Barátaimnak tekinthetem.

2018. október 30.

Jó szelet (tiszta vizet): Merlin!