Jean-Luc Van Den Heede, a francia veterán duplán írta be a nevét a rekordok könyvébe: nem csak megnyerte a 2018/19-es Golden Globe Race-t, de egyben ő a legidősebb versenyző, aki teljesítette a távot! A 73 éves, hatszoros Földkerülő vitorlázó mindkét címet az előző, 1968/69-es Golden Globe Race győztesétől, a brit vitorlázó Sir Robin Knox-Johnstontól vette át, akinek egyébként akkori Földkerülő idejét 100 nappal verte meg. Lenyűgöző teljesítmény, és ezt most nem foghatjuk a technológia fejlődésére sem, hiszen a Golden Globe Race egyik legfontosabb (és egyben legijesztőbb) szabálya, hogy kizárólag 60-as évekbeli felszereléssel kell teljesíteni az embert próbáló távot.
Csupán két nappal Van Den Heede Sables d’Olonne-i befutója után a 214. versenynapon a 42 éves holland vitorlázó, Mark Slats is sikerrel ért célba. Ezzel máris jobbak a verseny statisztikái, mint az első, 1968/69-es Golden Globe Race-é, ahol 9 indulóból csupán 1 futott be. Persze a mezőny nagy része most is áldozatul esett az elemeknek, bár szerencsére senki sem szó szerint. Az eredetileg 18 indulóból négyen személyes okokból adták fel a versenyt, egy skippernek a kormánya hibásodott meg, öten pedig a Déli-óceánon szenvedtek árbóctörést vagy borultak fel – köztük az egyetlen női induló, a brit Susie Goodall is. További két skipper Ausztráliában kényszerült megállásra.
Így – a két befutott hajón kívül - már csak négyen vannak jelenleg versenyben, ezért önmagában is lenyűgöző teljesítmény, hogy Kopár István közéjük tartozik. Annál is inkább, mert jó eséllyel pályázik a 3. helyre! Ehhez az eredményhez vegyük azt is hozzá, hogy augusztusban István súlyos kormányproblémákkal küzdött: az utolsó helyre esett vissza és egyedül, a fedélzeten javította meg a hibát. Ezek után kiállta a méltán hírhedt Déli-óceán viharait és már Brazília magasságában halad az Atlanti-óceánon, csupán 3500 tengeri mérföldre a céltól. Egyelőre még előtte van 500 mérfölddel Uku Randmaa észt vitorlázó, de utóbbinak több problémával is meg kell küzdenie. Először is a szélcsenddel: Uku Randmaa a múlt hét nagyját szélhiánnyal küszködve töltötte, csupán 111 mérföldet vitorlázott, míg ugyanennyi idő alatt István 398-at. Vasárnap például az észt teljes 4 mérföldet tett meg – míg István 6 csomóval szelte az óceánt. Uku Randmaa másik nagy ellensége az ételhiány lesz: utolsó jelentése szerint súlyosan fogytán van az élelme. Az aktuális becslések szerint március 7-én fog befutni, viszont már csak 29 zacskó szárított étele és ugyanennyi poharas levese van. Az utolsó hónapot napi kevesebb, mint 500 kalóriával kellene töltenie – ez pedig egy irodai dolgozónak is elég megterhelő lenne, nemhogy egy szólóvitorlázónak. Míg Randmaanak is kitartást kívánunk a maradék távra, Istvánnak szurkolunk, hogy behozza a maradék különbséget és átvegye a vezetést!
Eközben a már befutott versenyzők meglepő problémákkal küzdenek a parton. Van Den Heedének, ahogy anno Sir Knox Johnstonnak is, gondot okoz a szárazföldön való sétálás – bár az ünnepi bulin rockzenekarával sikeres fellépést tudhat magáénak. Eközben Slats nem tud 90 percnél többet egyhuzamban aludni, mert mindig felkel, hogy ellenőrizze a vitorlákat. Van Den Heede, aki egyébként Les Sables-ban lakik, ezt a problémát úgy hidalja át, hogy még mindig hajóján alszik.
Külön tiszteletre méltó, hogy a két vitorlázó út közben nem dobálta a vízbe a termelt szemetet, pedig biztosan sok súlyt spórolhattak volna meg. Mindketten hazahoztak mindent: Van Den Heede összesen 93kg, Slats 113kg szemetet termelt 212, illetve 214 nap vitorlázás alatt.
