Két dologra fókuszálunk:
1. Mennyire körülményes egy jolléval vízre szállni?
2. A helyi szabályozás korlátozza-e e a dingik használatát?
Olaszország legnagyobb tava 51,6 km hosszú és ahol a legszélesebb, ott 16.7 km-es. Felülete 370 Km2, átlagos mélysége 136 m. Partszakasza 158,4 Km, és több mint 50 Km3 vizet tárol.
A vitorlázók és a szörfösök paradicsoma. A Pó völgyére nyitott É-D-i tengely mentén kialakult tó Északi elkeskenyedő része magas sziklás hegyekkel övezett, míg a Déli részen kiszélesedik a vízfelület és a hegyek termikus hatása sem érvényesül. Ahogy haladunk Észak felé úgy erősödik a menetrend szerűen érkező szél, ami napszaktól függően Északi vagy Déli irányú, attól függ, hogy a nap a parti sziklák mely részeit hevíti. A vitorlázók többnyire a Malcesiné-től Riva del Garda városáig terjedő területet preferálják. Ezen a területen rendezik a legtöbb versenyt, Világ és Európabajnokságokat.
Egy jolle vízretétele nem jelenthet gondot. A városi kikötőkhöz tartozó, a központban található sólyák használatát a helyi önkormányzat szabályozza. Használatukhoz engedélyt kell kérni! Többnyire ingyenesek, de a környező parkolók használata már jelentősen terhelheti a pénztárcánkat. Kempingekben is vannak sólyák. Ezekért változó összegeket kell fizetni a 0-20-30 EUR között.
A tó egyáltalán nem veszélytelen. A nagy mélység miatt nyáron is hideg a vize. A parti sziklák, a hirtelen mélyülő víz komoly sérülést okozhat emberben, hajóban.
2003-ban a Kékszalag 2001-es győztes hajója a Plesaure borulás után darabokra tört a sziklákon a Gorla nevű versenyen. Viharos időben csak az embereket mentik, a hajók biztonságáért a tulajdonosok felelnek. Kegyetlennek tűnő szabály, de kizárja a jószándékú külsős mentő felelőségét.
Ha valahol, hát itt lehetne indokolt a hajózás szigorú biztonsági korlátozása.
Mégsincs így. A tó a vitorlázásra szinte teljesen és szabadon használható bármilyen időben.
4 m2-nél nagyobb vitorlafelület esetén a parttól számított 300 m-es sávon belül tilos vitorlázni. A 300 m-es parti sávot csak a 4 m2 vitorlafelület alatti vitorlások, evezős csónakok, vizibickilik használhatják. Pont fordítva mint nálunk, ahol a jollékat a parti sávba kényszerítik, oda ahol gyakorlatilag szinte lehetetlen biztonságosan vitorlázni uralkodó szélirányban az Északi part mentén.
Tilos vitorlázni továbbá:
- a fürdésre fenntartott területeken,
- a menetrend szerinti hajójáratok útvonalán,
- a kikötők közelében,
- a nádasos területeken,
- a vizisípályák indulási zónáiban.
A motorosok már szembesülni kénytelenek az egyre szigorodó környezettudatos szabályozással
A Garda-tó Trentó autonóm megyei részén nem lehet motorcsónakkal, motoros meghajtással közlekedni sportcélból (vitorlás esetén motorhasználat csak kikötőből való ki- és beállásra, szélcsendben vagy szükség, vészhelyzet esetén), máshol lehet, de max. 20 csomóval nappal, 5 csomóval éjszaka. A kikötőkben és a parttól 300 m-ig és a max. sebesség 3 csomó. A 300 m-es zónán csak a partra merőleges irányban lehet áthaladni.
Olaszországban 10 m hajóhosszig nem kell jogsi. 11,03 KW motorteljesítmény felett belvízi (sport) kishajóvezetői engedély kell, olasz lobogó esetén 30 kW felett
Szigorúak a biztosítási feltételeket, amit a rendőrök is komolyan ellenőriznek. A szigorúsága abban áll, hogy jelentősen nagyobb káreseményenkénti fedezeti összeget kell felvállalni, mint az megszokott a környező országokban.
Image by meineresterampe from Pixabay