Kedves András!

Ki képviseli a vitorlázókat című szösszenetedben (https://porthole.hu/cikk/12821-megis-ki-kepviseli-a-vitorlazo-kozosseg-erdekeit) többünket megszólítottál. Örültem volna, ha előtte megkérdezel, számos dolgot el tudtam volna mondani a sportorvos kérdéssel kapcsolatosan. Nem új témát vetettél fel, már többször szóba került, hogy amatőr sportolóknak szükséges-e egyáltalán a sportorvosi vizsgálat. Sajnos a sporttörvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy aki versenyszerűen vitorlázik, szövetségi versenyeken vesz részt, annak versenyengedélyre van szüksége (3.§ (1) pont), amelynek kritériuma a sportorvosi vizsgálat (2§.(4) pont). Azt is tudom, hogy a sportorvosok egy része nem kellő lelkiismerettel végzi a vizsgálatokat, de egyet tudni kell: Ha egy sportolónak bármilyen baja esik, és a sportorvos nem látta, vizsgálta személyesen, az kimeríti a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényét. Egy szóval bűncselekményt követ el. Sajnos a sportorvosok egy részében ez még mindig nem tudatosodott, de a növekvő büntetőeljárások száma valószínűleg rá fog mindenkit arra döbbenteni, hogy ez nem tréfa. Sajnos azzal a jelenséggel is szembesülünk, hogy több sportorvos az OSEI által meghatározott, felnőtteknek évi 2000, gyermekeknek 1000 forint költségtérítéssel szemben különféle meg nem engedett összegeket kér, melyet nem tehet akkor sem, ha a magánrendelője van szerződésben az OSEI-vel. A sporttörvény megváltoztatásához sajnos az én lobbi erőm is rendkívül kevés. Azonban a sportolók és a sportorvosok érdekében tavasszal kormány előterjesztést készítettem elő, melynek a lényege az, hogy a sportorvosi engedély a gépjármű jogosítványhoz hasonlóan az illető születésének hónap, napjáig tartson, így lényegesen lehet enyhíteni a várakozás és sorban állás kellemetlen percein. Egy szóval nem tétlenkedtem, maradék időben is a vitorlás társadalom érdekeit kívánom szolgálni.

A belső égésű motorhasználat tilalmát a Balatonon nem egy rendelet, hanem a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szabályozza, írja le.

58. § (1)* A Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei (Soroksári)-Dunaágnak és a Tisza-tónak a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló kormányrendeletben meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos.

Ez egyértelmű, és ebből látható, hogy az egész téma nem csak a vitorlázókat érinti, hanem minden kishajóst, csónakázót, aki bármilyen célból belső égésű motortost venne igénybe.

Egyértelmű az is, hogy a szabályozás nem a vitorlázók ellen készült, minden szegmensben tiltás van, sőt a vitorlázók már pozitívan ki is lettek emelve a korlátozás alól több ponton, ami könnyíti a mozgásukat, ezt a hatályos szabályozás nagyon jól tükrözi.

A víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet alapján:

5. §* A vitorlás kishajó belső égésű segédmotorját - üzemeltetési engedély hiányában - kizárólag a következő esetekben használhatja:

a) kikötőben és annak 300 m-es körzetében,

b) Balatonon a Tihanyrév-Szántód között közlekedő komp útvonalán és a mellette húzódó 300-300 m széles vízterületen,

c) sürgős orvosi ellátás, segítségnyújtás szükségessége és baleset esetén,

d) viharjelzés esetén kizárólag a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig, továbbá

e) ha a szél ereje nem éri el a Beaufort-skála szerinti 1. szélerősséget, kizárólag a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig.

A fentiekből jól látható, hogy milyen széleskörű lehetőséget teremtett a jogalkotó a motorhasználatra a vitorlázásban, miközben az egyéb közlekedési célű kishajó vagy csónak használatban nincsenek ilyen lehetőségek, ott teljes a tiltás.

Egy horgász, aki a csónakjára egy új 7,5 KW alatti teljesítményű benzines négyütemű külmotort rakna, nem teheti meg, mert a tiltás erre az esetre is vonatkozik és a horgász csónakok nem kaptak olyan felmentést, mint a vitorlás kishajók. Nyilván a csónakos horgászok a társadalmi igazságosság jegyében támadhatnák nyíltan a vitorlázók extra lehetőségét, elbírálását, de ez csak egy példa arra, hogy a belső égésű motorhasználat lehetőségeinek feszegetése csak akkor jogos társadalmilag, ha az minden víziközlekedési szegmensnek új lehetőségeket hoz.

A viharjelzés a fürdés szabályaira, a fürdőeszközök használatára (vízi bicikli, SUP, gumicsónak, gumimatrac stb,) és a csónakokra vonatkozik.

A jogalkotó elmondja azt is hogy mi a csónak, a víziközlekedési törvény 87.§.-a alapján:

csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

b)* szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt; - igen, tudom, hogy a kalózod pont 10m2 névleges vitorlafelültettel rendelkezik és nem éri el a 7 métert….

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a viharjelzéssel kapcsolatos tiltás nem a vitorlás csónakokra, elsősorban a 10 négyzetméter alatti kis vitorlásokra van kihegyezve, hanem a teljes csónakos társadalomra beleértve minden csónak kategóriába eső vízijárművet. Ezen kategóriának csak kicsi része a vitorlás csónakok köre, hiszen sokkal több normál kialakítású nem vitorlás csónak közlekedik a Balatonon, mint vitorlás.

A Magyar Vitorlás Szövetség egyébként, - ha nem tudná a cikkíró - ebben is jelentős sikereket ért el 2008-ban, hiszen a vízirendészettel közösen kidolgozta a szövetség az akkori Hajózási Szabályzat módosítására, illetve tartalmi kitöltésére a Biztonsági Szabályzatot, amely lehetővé tette, hogy viharjelzés alatt is bizonyos biztonsági feltételek teljesítése esetén lehessen sporttevékenységet végezni kis vitorlásokkal is, amikre addig vonatkozott volna a teljes tiltás.

Ez a szabályozás az új Hajózási Szabályzatba is bekerült, nevezetesen:

9. FEJEZET

EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

9.1 Balaton

9.11 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.

6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesülnek az 1. és a 4. bekezdésben foglalt korlátozások alól. Az első mondatban meghatározottakon túl a vitorlás csónakkal való szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - a 2. és a 3. bekezdésben foglalt korlátozások alól is mentesülnek.

7. A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló jogszabályban meghatározott szabályait is.

Az MVSZ honlapján ma is megtalálható a Biztonsági Szabályzat, csak ismerni kéne azt.

A csónakok viharjelzésben való közlekedési korlátozásának komoly hajós szakmai, nautikai okai vannak és a szabályozás betartatása minden évben sok életet ment meg, a mellett, hogy a szervezett keretek közötti sportolást a vitorlás vízi sporteszközökkel nem tiltja meg.

Kedves András!

Értem én az újságírói szabadságot, de régi barátságunkra való tekintettel örülnék, ha legközelebb tájékozódnál, mielőtt nagy nyilvánosság előtt jelentetsz meg személyekről is szóló írásokat.

Barátsággal,

Dr. Kollár Lajos

MVSZ Elnök