„Szívszorító élmény volt. Az éjszakai sötétben, ködben, nagy hullámok közepette, számtalan kis világító motoros kíséretében bukkantak fel a hajók. A kikötőcsatorna mellett végig, ahol egyébként több százezer ember köszönti ovációval, dudaszóval a célbaérkezetteket, idén, a járványveszély miatt köztársasági elnöki engedéllyel, négy méterenként fáklyások fogadták a hajókat. A tűzijátékkal viszont nem kellett spórolni: a világítótoronytól egészen a partig, a pontonig tartott a fényözön. A pontonra a családtagokat és a segítőket beengedték, és persze a médiát, amely egészen kiváló teljesítményt nyújtott. Gyors, szakszerű, látványos volt a tévéközvetítés és az online hírcsatornák egyaránt. A szervezőket dicséri, hogy a szigorú korlátozások ellenére olyan volt a hangulat, mint máskor. Tényleg könnyfakasztóan szép volt az egész.”
Nem lehet most könnyű Charlie Dalinnak… Befutott elsőként, szólt neki a duda és a taps, de akkor már a számítógépe biztosan elárulta, hogy Bestaven időjóváírása miatt nagy valószínűséggel nem ő lesz a győztes.
„Bizonyára keserves lesz neki feldolgozni ezt az egészet. Ő mindenképpen nyerni akart, és remekül is teljesített végig. A győzelemhez szükséges időkülönbséget azonban nem tudta elérni, ehhez kevés volt. Ez van. Ezt az időjóváírást nem ajándékba kapták a mentésben résztvevők, míg ők – rendezői utasításra - Escoffiert keresték, addig a távolabb lévő és emiatt nem riasztott Dalin zavartalanul száguldott tovább. Amúgy igazságos lett a végső sorrend, méltó kezekbe került a kupa. Aki viszont igazán szomorkodhat, az a német Boris Hermann. A céltól 90 mérföldre egy halászhajóval ütközött, megsérült a jobboldali emelősvertje, végighúzta a hajója jobb oldalát és elvesztette az orrsudarát. Óvatosan, nyolc csomóval jött befelé, vigyázva, hogy el ne veszítse az árbócát.”
(Herrmann időközben befutott, pillanatnyilag az időjóváírásával negyedik, de meg kell várnia a nála még nagyobb időjóváírást kapott Jean Le Cam-ot, hogy megtarthatja-e ezt a helyet.)
Számodra mi volt ennek a különleges, nagyon szoros versenyt hozó 2020-21-es nonstop szóló földkerülő versenynek a tanulsága?
„Az, hogy a kalandkereső öreg tengeri medvék időszaka lejárt. A hőskorban ilyen habitusú vitorlázók alkották a mezőny derékhadát. Most az első húszban profi vitorlázók vannak, profi hajóval, profi csapattal. Akik talán csak egy szóló Horn-fok kerülésért, egyfajta romantikus indíttatásból vállalták a versenyt, most ott jönnek öt-hatezer mérföldre a vezető hajók után. Ahogy a tendenciákat látom, őket lassan ki is szorítják a szervezők. Egyre szigorúbbak, egyre pontosabbak a résztvevő hajókkal szemben támasztott követelmények. Az indulóktól egyre magasabb szintű kvalifikációt követelnek meg. Nem lesz helye ezen a versenyen azoknak, akik csak úgy végig szeretnének menni.”
Szöveg: Visy László Oszi
Fotók: @CDVendee