Azt hiszem, nem mondok nagy újdonságot, ha az induló vitorlázókat három nagy csoportra osztom: a ténylegesen a „Balaton kék szalagjáért" küzdő élbolyra, az azonos hajóosztályban vagy Yardstick csoportban versenyzőkre, valamint a „többiekre", akik az életben egyszer vagy évről évre visszatérve szeretnék megélni a tókerülőt.
Valószínűleg a legtöbben úgy gondolják, a legkevesebb gond az élbollyal, illetve az amúgy is rendszeresen versenyző osztályhajókkal és Yardstick csoportokhoz tartozókkal van, a legkomolyabb feladatot pedig a túra- vagy hobbyvitorlázók adják. Nos, ez egyáltalán nem biztos. Hallottunk már olyat komoly és eredményes versenyzői múlttal rendelkező férfiú szájából, hogy egy főként versenyzésre használt vitorlásra minek a kötelező felszerelések egy része, például a tűzoltó készülék, vagy akár a navigációs fények, hiszen - az ő logikája szerint - azt a kishajót szinte csak és kizárólag nappal használják, a futamokat világosban és nem extrém időjárási körülmények között tartják. Még ha így is lenne, a Kékszalag akkor is kivétel, ráadásul a Versenyszabályok sem engedik ezt. Ezt a versenyt a versenyrendezőség vihar esetén sem szakítja félbe, ráadásul a leggyorsabb vitorlások éjjel érnek célba, a mezőny nagy része pedig legalább egy teljes éjszakát a vízen tölt, ahol legfőképpen a navigációs fényekre s a mentőmellények viselésére igenis szükség van.
Úgy vélem, mindenki, aki legalább egyszer indult a Kékszalagon, tudna példát mondani szabálytalanságra. Itt egyaránt gondolok az alapvető hajózási szabályok be nem tartására (lásd ismételten és kiemelten a navigációs fényeket), illetve a versenyhez nem illő szabálytalanságra, gondatlanságra, felelőtlenségre. A rövidebb-hosszabb ideig tartó motorhasználattól kezdve a rajt napján már „a Csőnél" félrészeg legénységen át az erős szeles időben mentőmellényt nem használókig széles a tárház. Igen, és noha az indulók között erről (is) folyik a beszéd, a hivatalos hatóság és/vagy a versenyvezetőség felé legtöbbször meg se nyílnak vagy elnémulnak a szájak.
Mindenkinek ugyanolyan nagy a felelőssége, a versenyrendezőségnek, a versenyvezetőségnek, a kísérő és biztosító hajóknak, az indulóknak és a nézőhajóknak egyaránt. Egy ekkora mezőnnyel és ekkora távon induló, s ilyen hosszan tartó versenynél nem lehet kívülálló senki sem, aki közben a vízen tartózkodik.
A legfontosabbnak egyértelműen a biztonságot kell tekinteni. A hajó adottságainak megfelelő vitorlázás, a választott vitorlázat, a személyzet időjárásnak megfelelő öltözéke stb. mind-mind egyenrangú kérdés. Javasolt a túlzott öntudat parton hagyása, mert nincs annál rosszabb, mint amikor a saját, a legénység és/vagy a vitorlás adottságának, állapotának, képességének rosszul felmérése miatt következik be a gond. Akár vízbe esett holmiról vagy emberről, akár kötélzet vagy vitorla szakadásáról, akár árboctörésről van szó, mindenki szívesebben hallja mástól az ilyen jellegű beszámolót, mint ha azt saját élményéből merítve osztja meg másokkal.
Különösen nehezíti a helyzetet az a már számtalanszor, számtalan helyen megjelent tény, miszerint ez a verseny ahhoz túl hosszú, hogy egy személyzet kényelmesen végigcsinálja, de ahhoz viszont túl rövid, hogy két teljes váltás legyen a vitorlásokon.
Azoknak, akik a Kékszalagon kívül más versenyen nem indulnak, feltétlenül javasolt legalább a Versenykiírás végén olvasható „Tízparancsolatot" áttanulmányozni, esetleg azon felül szakkönyvekben vagy az interneten, esetleg a kikötőjükben lévő aktív(abb)an versenyző sporttársukat megkérdezve utánanézni a legfontosabb versenyszabályoknak: a Versenyutasítás figyelembevétele, elsőbbség, útjog, belső hely a bójánál, stb. Illendő, hogy akik „csak" végig szeretnék vitorlázni a távot, azok ne akadályozzák az egymással valóban versenyzőket. Az élmény mindkettőnek jár így is-úgy is.
Tegye minden részt vevő a leírtakat azért, hogy a rendezvénybiztosításon túl egyéb intézkedésre, se mentésre, se szankcionált ellenőrzésre ne legyen szükség, és hogy a vízirendőri jelenlét csak a biztonságérzetet, és ne az adrenalinérzetet fokozza. Igyekezzünk hát, hogy a felhőkön kívül más ne vethessen árnyékot erre a szép, tradicionális, mára nemzetközivé érett versenyre. Jó szelet!
Verseghy Ferenc
Verseghy Ferenc
