Segítségemre azok az emlékek, beszélgetések, riportok lesznek, amit a mezőnyben részt vevő hajósokkal készítettünk az elmúlt években.

Több éve veszünk részt a versenyen, mindig ugyanazzal a baráti körrel. Nem vagyunk profi vitorlázók, csak lelkes természetrajongók. Örülünk, ha lemegy a nap és mi a vízről gyönyörködhetünk benne. Örülünk, ha fel is kel, és mi még mindig csodálhatjuk. Azért egyszer majd szeretnénk limitidőn belül is befutni.

Munkatársaimmal veszünk részt a versenyen. Hajóséletünk kezdeti évében az Építők Vitorlás Kupáján ismerkedtünk meg a sportág szépségeivel. Majd elhatároztuk, hogy mind megszerezzük a szükséges kapitányi vizsgákat, és egyszer együtt megyünk körbe a Kékszalagon. 2009-ben már sikerült, fantasztikus élmény volt, elkísér minket a hétköznapi munkánk során. Nem hasonlítható össze egyetlen csapatépítő tréninggel sem. Naná, hogy idén újra ott leszünk a rajtvonalon.

Ajándékba kaptam az indulás jogát életem párjától. Évek óta lesem a regattát a nyaralónk ablakából, és minden vágyam volt, hogy egyszer ott lehessek én is egy fehér vitorla alatt a fedélzeten. Teljesült az álmom, egy igazi csoda.

Családi körben veszünk részt a versenyen. Feleségem, gyermekeim, és a csemeték aktuális szerelmei. Mivel abban a korban vannak, amikor még próbálgatják a kamaszkori párkapcsolatok varázsát, így mindig friss legénységgel vágtunk neki a távnak. Megeshet, hogy idén először egyik sem hoz új pasit a fedélzetre, hanem a jól behajózott fickóval veszünk részt.

Az Aranysekli-sorozaton kezdtünk el versenyezgetni, korábban csak kedvtelési célból hajóztunk a kikötőnk környékén. Nem gondoltuk, hogy van bennünk annyi kurázsi, hogy magunk is körbemehetnénk a versenyen. Szép fokozatosan készültünk fel az egyes fordulók alkalmával, és idén már felügyelet nélkül, magunk indulunk a tókerülőn.

Mi nem a Balatonon hajózunk, egy kis tóról szerveződött a társaságunk. Hatalmas tisztelet jár ez egyesületünkben annak, aki már teljesítette a távot. Ezt a tiszteletet szeretnénk mi is magunknak, így idén bizti mi is ott leszünk a rajtvonalon.

Elgondolkodtató érvek. A mai napig a fülembe csengenek a mondatok. Előttem vannak azok a lelkes arcok, azok a csillogó szemek, amik kísérték a szenvedélyes gondolatokat, ahogy a Kékszalagról, mint jelenségről beszéltek. Magával ragadó, tiszteletet érdemlő emberek. Úgy sejtem, nem lesznek belőlük híres emberek. Talán azt is megkockáztathatom, nem ők fogják átszakítani elsőnek a képzeletbeli célszalagot sem. Ám azt kell mondjam, mégiscsak ők a Kékszalag főszereplői. És jó, ha tudják, hogy ezzel a szervezők is tisztában vannak.

De mondhatom ez a „másik sapkám" alól is. Éveken keresztül harcoltam az elemekkel 22 majd 24 lábas hajókkal, volt, hogy a Diego-csapat színeiben 4., majd 3. helyen is sikerült végeznünk az összetett rangsorban. Így akár belülről, akár kintről nézve, akár versenyzői, akár szervezői oldalról megközelítve tudom igazán nagyra értékelni, megbecsülni a fentebb említett teljesítményeket.

Nélkülük a kaland mit sem érne.

Nélkülük az érmek is homályosabban csillognának.

Nélkülük a gyermekeik egy élménnyel lennének szegényebbek.

Rozsda