A vitorlás köznyelvben elég sokféleképpen értelmezik a hajó szót. Ez így első hallásra fura lehet, de csak egy példa: nagyhajós verseny. Ha a jogszabály szerint értelmezzük, akkor ezen a versenyen bizony csak a 20 méter hajóhossz felettiek indulhatnak, és mint tudjuk, ez nem így van. Akkor először egy kis fogalom-meghatározás, csak hogy tudjuk, miről beszélünk:

Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízi jármű; Amennyiben legalább 3 nm névleges vitorlafelülettel rendelkezik, vitorlás vízi sporteszköznek hívjuk.

Csónak: az emberi erővel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - felépítménnyel nem rendelkező vízi jármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - vízi jármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas - külön jogszabályban meghatározott - úszó eszköz;

Kishajó: az a belvízi hajó, amelynek hajótesten mért hossza nem éri el a 20 métert (vannak kivételek, de ez minket most nem érint).

Szóval ha csónakot vagy vízi sporteszközt vásárolunk, elég az adásvételit két tanú előtt aláírni és egy biztos vízhatlan helyre tenni. Utána megfelelő adatokkal rendelkező névtáblát helyezzünk el csónakunkon (sporteszközt sem árt megjelölni, hogy ha viharban elvesztjük, vissza tudják adni). Ám ha kishajót vásárolunk, akkor a következőkre ügyeljünk. A kishajó sok tekintetben ingatlanként viselkedik. A lajstromot, amiben a kishajókat nyilvántartják, a földhivatali nyilvántartáshoz tudnám hasonlítani. Az adásvételi szerződésben az eladó és a vevő MINDEN adatát fel kell tüntetni, még az állampolgárságukat is (név, születési név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím, állampolgárság). Ha az egyik fél cég, akkor természetesen név, székhely, adószám, cégjegyzékszám, képviselő adatai. Jó, ha tartalmazza az eladó hozzájárulását ahhoz, hogy a lajstromozó hatóságnál a tulajdonos változását a vevő bejegyeztesse. Erre 15 napja van. A szerződést ügyvéddel ellen kell jegyeztetni. Tipikus hiba szokott lenni, hogy nincs minden oldal mindenki által aláírva. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha külföldről vásárolunk. Ebben az esetben fontos, hogy hol írjuk alá a szerződést. Ha külföldön, úgy a konzulátuson hitelesítik az adásvételi szerződést. Igazolnunk kell, hogy a kishajót az ottani lajstromból kivonták, vagy éppen azt, hogy nem lajstromköteles. Ezt az eladónak az ottani lajstromozó hatóságtól kell kérnie. Ha Európai Unión kívülről vásárolunk, (ilyen pl. Horvátország) akkor az eladótól vagy a gyártótól úgynevezett CE minősítést kell kérnünk a hajóra és a motorra is. A hajót vámkezeltetnünk is kell. A vámkezeléshez a számlára elég csak nekünk ráírni a fordítást, de a Közlekedési Hatósághoz beadott idegen nyelvű dokumentumokat az OFFI-val le kell fordíttatni.

Kenyeres Márta

Kenyeres Márta