Ez egyrészt köszönhető, az addig nem igazán tapasztalt erős áramlásnak, ami igencsak megszínesítette a vizet és ezzel a történéseket is. Ugyanis rengeteg tengeri moszatot és egyéb hínárfajtákat hozott nekünk a pályára, ami nagyban megnehezítette a versenyzők életét.
A top 10 női csapat kezdte reggel a napot, vezető pozícióban a már legendaként számon tartott Alessandra Sensini, utána meglepetésként az izraeli Lee Korzits és harmadik pozícióból a spanyol Blanca Manchon indulhatott neki az érmes helyeket eldöntő csatának. A futam rendkívül izgalmas volt, folyamatosan cserélődtek a helyek. És sokszor láttunk tolató versenyzőket, akik próbáltak megszabadulni a szkegre, svertre tekerődző hínár kötegektől.
Végül hatalmas véghajrában elsőként a spanyol Manchon, utána a francia Charilne Picon és az addig szinte biztos világbajnokságot nyerő Sensini csak 6-nak futott be a célba.
Ezzel hatalmas meglepetés született, a 23 éves Blanca Manchon lett a világbajnok, egy ponttal megelőzve az öreg róka Sensinit! A bronzérmet pedig a tavalyi évhez hasonlóan a francia Charline Picon érdemelte ki, folyamatos jó teljesítményével.
A férfiaknál is volt izgalom bőven. A versenyt folyamatosan vezető holland Dorian van Rijsselberge az előző napi borzalmas idegölő, felénél befuttatott futamban nagyon rossz helyezést ért el, így nem kezdhette vezető pozícióból a végső csatát. A futamon az izraeli Nimrod Mashian torony magasan vezette, egészen az utolsó szlalom szakaszig, ahol is szerencsétlenségére komoly mennyiségű hinarat szedhetett össze, mert tulajdonképpen a sebessége majdnem nullára csökkent. Eközben a szerencsésebb társai sorra hagyták le őt, amíg különböző manőverekkel próbált megszabadulni az őt fékező növényzettő. 6 helyet veszített ezalatt. Borzasztó érzés lehetett számára. De azért a világbajnoki bronzérem valószínű kárpótolja valamelyes a fiatal versenyzőt.
A végeredmény pedig:
- a már többszörös érmes lengyel Piotr Myszka,
- honfitársa, Przemyslaw Miarczinsky és végül
- az izraeli Nimrod Mashian.
Az izgalmas medalracek után még nekünk is volt szerencsénk a végére teljesíteni egy futamot. Bár a szél már nekünk majdnem teljesen elállt és ez a kellemes áramlásban kissé türkössé tette a futamot. De mindenki nagyon örült a lehetőségnek, mert előző nap ismételten kényszer pihenő volt számunkra a szélhiányos időjárás miatt.
De ez az utolsó futam igazán egy bolondosra sikeredett. Első kreuzban egészen jól sikerült lavíroznom a néha, néha felbukkanó püffökkel, de utána történt sok érdekes dolog, ami kissé hátravetett. Na, de a legvégén végre egyszer nekem kedvezett a szerencse. A szlalom szakaszon az előttem haladók sorra estek el, nagyon nem értettem, hogy miért, de később kiderült, hogy a bójánál való halsolás közben a szél teljesen másik irányból fújt nekik hirtelen; és ez 3-4 versenyzőt igencsak vizesen érintett. Ezt a kisebb lubickolást nekem sikerült kihasználnom és befutottam előttük a célba a 10. helyen. Ezzel a végére előrébb léptem egy hellyel abszolútban, az ezüst csoportban a 16. helyen zártam a kertemindei világbajnokságot.
Sok, sok tanulságot szűrtem le az elmúlt héten és a következőkben az itt előfordult és sok helyezésbe kerülő hibáim kiküszöbölésén fogunk dolgozni, hogy jövőre sokkal jobb végeredménnyel zárhassam a nagy világversenyeket.
Detre Diána
