A hajófenntartásra rendelkezésre álló keret azonban évek óta szűkül. Miből is vonjunk el, ha csökken a családi bevétel, mintsem a passzióra, hobbira fordítható költségekből. Sok hajóstársunk morfondírozik mostanában azon, vajon mivel lehetne spórolni ezen a téren, hiszen azért hajózni kell.

Többen úgy gondolják, hogy mindenekelőtt saját munkával válthatnánk ki a karbantartásra ajánlkozó vállalkozók, kikötői alkalmazottak munkáját, magas díjait. Ennek igazsága azonban vitatható. Gondoljunk csak bele: be kell szerezni festéket, zsírtalanítót vagy hígítót, csiszolópapírt, kefét, festőszalagot, ecsetet és/vagy hengert, festékes edényt, nem beszélve a ruhánkat és egészségünket védő személyes felszerelésekről (orrmaszk, védőoverall, gumikesztyű, stb.). Nem kis utánajárás, egy helyen aligha tudunk mindent megvásárolni. Ha a beszerzésre fordított időt nem is számoljuk, akkor is elautózunk 2-3 ezer forintot. Aztán jöhet a leutazás a hajóhoz. Kiválasztunk egy hétvégét, amikor esetleg segítőnk is le tud jönni, megvásároljuk az autópálya matricát, megtankoljuk az autót és a beszerzett felszerelésekkel nekiindulunk. Majd - pechünkre - a választott hétvégén rossz az idő, esik vagy erős szél fúj, és kezdhetjük szervezni az egészet egy másik időpontra. Arra ki sem tértem, hogy akár végzünk valami hasznos tevékenységet, akár csak a kikötői kocsmában ülve várjuk az idő javulását, a pénz csak megy és megy. Ha szerencsénk van, jó az idő, minden klappol és egy hétvégén elkészül az algagátlás, akkor tartunk kb. 20-25 eFt költségnél - a saját és a segítő haveri kör ellátását és sörfogyasztását is beleértve, de anyagmentesen. Valószínű, hogy az algagátlásra vállalkozó kikötői emberek munkadíja ezen a költségen belül marad, ráadásul ők maguk gondoskodnak a festés és munkavédelem kellékeiről, a hígítót, zsírtalanítót sem mindig számítják fel. Ez utóbbi költsége lehet vagy 4-6 eFt, így ha az anyagmentes munkadíj 25-30 eFt, már pénz az ablakban, ez alatt még jól is járunk. (Arról ne is beszéljünk, hogy egy eredménytelen leutazás megismétlése végül mekkora költségeket jelent.)

Min lehet hát mégis spórolni?

Meg kell tudnunk elsősorban azt, hogy az algagátlásra ajánlkozó szakember által ajánlott díjból mennyi az anyag és mennyi a munkadíj. Ez sokszor nem egyszerű, mivel a mesterek általában a bolti árnál olcsóbban jutnak hozzá a festékanyaghoz, és ezt nem szívesen kötik a kuncsaft orrára.

Ha azonban értésre adjuk, hogy ennek tisztázása a megállapodás feltétele, kicsikarhatjuk a kellő választ, és megegyezhetünk úgy is, hogy a vállalkozó szerzi be az általunk kiválasztott festéket, vagy mi biztosítjuk azt. Nem árt azonban előre tájékozódnunk, hogy hol tartanak az anyagárak. A korábbi évek áraiból nemigen indulhatunk ki, mert a gyárak is emelnek évente 3-5%-ot, azon kívül az importnál jelentősen befolyásolja az árakat a forint árfolyammozgása. Az írás készítésekor (2012. március 8) az MNB középárfolyama 295 volt, pont egy évvel korábban pedig 271. Ez önmagában csaknem 9%-os árnövekedést generál.

Az algagátlók árai és tulajdonságai igen széles skálán mozognak. Amikor még nem volt divat a környezetvédelem, mindenki a Cuprolint használta. Ez keményen mérgező (elsősorban rézoxid) alkotóelemeivel fejti ki hatását. Túl azon, hogy a vízi környezetre igen káros, agresszivitása révén roncsolja a műanyag hajótest gélfelületét is. Gyártása az EU országaiban tiltott, nálunk valahogy mégiscsak megmaradt, illetve rövidebb szünet után újraéledt. Korábban olcsósága miatt volt keresett, ára azonban mára felzárkózott a korszerű, környezetbarát anyagok áraihoz, persze lehet, hogy minősége és kártékonysága is változott.

A korszerű, környezetkímélő algagátlók egyszerűbbike a rézoxid mentes, ún. kemény algagátlók. Ezek fokozatos szemcseleválás révén viszik magukkal a hajóra telepedett algát.

Az önfényező algagátlók a túrahajók kategóriájában a legjobbnak számítanak. Itt is az anyag kopása tartja távol az algát, azonban egyúttal a festék felülete az anyag leválásával polírozódik, így a hajó a sebessége számottevően nem csökken a szezon során.

Az sem mindegy, hogy egy-egy festék mekkora felületre elegendő. Itt is nagy különbségek vannak. Ha tehát igazán össze akarjuk vetni az árakat, ezt a szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Összeállítottunk egy táblázatot, amely a leggyakrabban használt magyarországi festékeket mutatja be, elsősorban gazdaságossági szempontból:

Megjegyzés: a Cuprolin 1 literes kiszerelésben kapható, árát átszámítottuk 0,75 literre.

Igencsak hiányzik a táblázatból egy olyan rovat, hogy mit tud az algagátló. Erre nem könnyű a választ megtalálni. Olykor nyugati szaklapok végeznek összehasonlító teszteket, ennek eredményeivel azonban itt nem foglalkozunk, miután olyan teszt, mely a fent felsorolt termékeket egyaránt vizsgálta volna, nem létezik.

Olykor a gyártók maguk is megadnak olyan jellemzőket, hogy pld. csak mérsékelten algaszennyezett vizekre ajánlott (Nautix Marin, Navimo Classic), a felső kategóriában pedig olyanokat, hogy két szezonos festék (pld. Epifanes WestWind), vagy polírozható algagátló (Navimo Racing).

Elsősorban a túrahajókra alkalmazható festékfajtákkal szerettünk volna foglalkozni, az Inter VC17M-jét azért tettük bele az összehasonlításba, mert tapasztalatunk szerint ez a legelterjedtebb a Balatonon, és nem csak a versenyhajóknál.

A felsorolásban szerettük volna szerepeltetni a Hempel nálunk is egyre terjedő algagátlóit, azonban - a hempel.hu információi szerint - ők csak vashajóra gyártanak algagátlót. Azt viszont jó áron adják, de nehéz megjósolni, mi történik a műanyag hajóval egy idő után, ha nem odavaló festéket használnak. Ugyancsak idekívánkozna az egy-két éve a hazai piacon megjelent igen olcsó Nautical, melynek gyártását befejezték. (Nem csoda, mert igen rossz híre van hajófestő körökben)

Végezetül azt kell kihangsúlyozni, hogy ki-ki abban az algagátlóban hisz, amely nála a legjobban bevált. Tudomásul kell venni azonban, hogy egy algagátló hatásossága nagyon sok szemponttól függ. Elsősorban a felület előkészítésétől, az alatta levő alapozóréteg minőségétől, a felhordás módjától, de ha mindent tökéletesen végzünk is el, óriási különbségek adódhatnak a hajó használatának gyakoriságából, a hajó állandó kikötőhelyének algaszennyezettségétől (még kikötőn belül is nagy eltérések lehetnek), nem utolsósorban a hajó sebességétől. Nagyobb sebességnél az algaleválás alaposabb ugyanis, a keveset és lassan mozgó hajó pedig jobban ki van téve az algásodás veszélyének.

Mindenesetre: ha akár a táblázatból leszűrhető tanulságok, akár más szempontok miatt bárki algagátlót akar váltani, jól teszi, ha a szokottnál alaposabban csiszol, ha pedig az algagátló típusa is változik, ajánlatos teljesen lecsiszolni a régit és a megfelelő alapozóval kezdeni.

www.marina.hu

Kövendi Dénes