Hatályba lépett a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Szankció törvény), amely olyan szankciókat tartalmaz, mint a figyelmeztetés (6.§), közigazgatási bírság (9.§), tevékenység végzésétől történő eltiltás (13.§) és az elkobzás (14.§). A hajózási gyakorlatban leginkább az első kettő szokott előfordulni és szerencsés esetben a hajó vezetője a szabályszegést megússza egy figyelmeztetéssel.
Idén január elsejétől ez jelentősen megváltozott!
A Szankció törvény 6.§ (5) bekezdése a következőt mondja ki (idézem):
„Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezhet, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel.”
Szintén idén január 1-től módosult a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, amelynek 60.§-a tartalmazza a hajózási bírságra vonatkozó előírásokat és itt a (6) bekezdésre szeretném felhívni a figyelmet, amely úgy szól (idézem):
„Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható
a) a víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,
b) a hajózási tevékenység végzésére,
c) a belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,
d) az úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére,
e) az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére
vonatkozó rendelkezések megsértésekor.”
Nem tisztem a jogszabályok értelmezése, de megítélésem szerint ez a kedvtelési és a hivatásos (oktatói, versenyszervezői) tevékenység java részét lefedi, így az indokolatlan motorhasználatért, vagy a képesítés hiányáért már a hajózási hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a figyelmeztetés alkalmazására.
Bírságmentes hajózási szezont kívánok mindenkinek!
Toldy Miklós
